Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA sabb szempontok” kerültek előtérbe. A kormányfő azzal fordult szakminiszteréhez, hogy vajon külpolitikai szempontból nem kifogásolható-e az intézmény, ugyanakkor biztosítottak-e a sikeres nemzeti nevelés feltételei? Az persze nem volt kétséges, hogy a feltételek kedvezőbbek az anyaországban, s az itthon töltött évek - várakozás szerint - a kötődések fonalát is szorosabbra fonják, „így honn maradásukra is elég nagy a remény? Khuen-Héderváry Károly a kísérlet eredményétől tette függővé egy második bentlakásos intézmény felállítását. Ennek előkészítését a bukaresti református segédlelkésztől várta, aki a szórványgondozás szolgálatára hivatkozva feltűnés nélkül bejárhatta a szétszórtságban élő magyar családok lakhelyeit.1250 A felmérés eredményéről szóló beszámolót már utódja, Tisza István kapta kézhez. Eszerint a Duna-völgyi településeken 10-30 fős szórványokat, s a Vöröstorony-szoros alatti Lotru-völgyben, Brezoiun 140 magyart találtak. Jobbára a hétfalusi csángó népszigetről szivárgott le népesség a Tömösi-szoros alatti Azuga (200 fő), Bușteni (50 fő), Predeal (30 fő) Comarnic (10 fő), és nagyobb számban (125 fő) Sinaia településekre (bizonyára a külföldi diplomaták gyakori jelenléte miatt). A követség katolikus papja ezzel szemben Sinaián 415 magyar állampolgárt jelentett, akiknek vélhetően legalább fele magyar nemzetiségű. A református részről elvégzett adatgyűjtés a felsorolt ipartelepeken 250-300 protestáns jelenlétét rögzítette.1251 1250 Khuen-Héderváry Károly kormányfő levele Berzeviczy Albert kultuszminiszternek. Tisztázat, 1903. szept. 24. MNL OL K 26 ME 793. cs. 3965/1903 XVIII, t. 404. asz. 1251 Uo. 1252 Berzeviczy Albert kultuszminiszter levele Tisza Istvánhoz, 1904. okt. 21. MNL OL K 26 ME 793. cs. 5050/1904 XVIII, t. 345. asz. Az intézménybe a várakozásoknak megfelelően mintegy 50 gyerek jelentkezett, akik 1904 februárjában kezdték meg tanulmányaikat. Noha harmaduk egyáltalán nem, a többiek hibásan, vagy alig beszéltek magyarul, a fegyelmi helyzet és a tanulmányi előmenetel is kielégítőnek bizonyult. A fokozott érdeklődés miatt már az év végén döntés született arról, hogy a tanítói lakást második tanteremmé alakítják. A magas diáklétszám és a pedagógiai felügyelet igénye szükségessé tette egy bent lakó tanító alkalmazását, azaz szükségessé vált egy második tanítói állás szervezése is.1252 322
