Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Érdekes, hogy a kiadvány céljairól és hasznáról milyen érveléssel tájékoztatták a közös Külügyminisztériumot. A kormányfő Goluchowski Agenorhoz intézett levelében az indoklás úgy szól, hogy a szegények szinte egyedüli olvasmánya a kalendárium, noha a „nyerészkedésre dolgozó naptárirodalom valósággal megmérgezi a köznép gondolkozását és erkölcsi érzését”, ám egy jól szerkesztett, olcsó, de tartalmas naptár „rendkívüli szolgálatokat tehet.” A kormányt fedezni hivatott Julián Egyesület megbízása mellett érvként a választmányában sorjázó kiváló személyiségeket, s azt a tényt hozták fel, hogy „a reclámot és nyilvánosságot a legszigorúbban kerüli”. Azaz, esetében nem kell tartani a felelőtlen sajtóhírek okozta kellemetlenségektől.1173 1173 Miniszterelnökségi fogalmazvány a közös külügyminiszterhez, 1904. júL 18. MNL OL K 26 ME 859. cs. 3459/1904 XVIII, t. 1712. asz. 1174 A címlapon legalábbis ez szerepelt - Szerkeszti és kiadja: Poliány Zoltán (a „Bukaresti Magyar Újság” szerkesztője és tulajdonosa). A szerkesztést és kiadást1174 szakavatott emberre bízták, Poliány Zoltán személyében, aki a Regátban (s majdan Szlavóniában is) sikeres újságírói és kiadói tevékenységet fejtett ki. A naptár tartalmára vonatkozó tervekről a közös külügyminiszternek szóló levélből tájékozódhatunk. Az előzetes elképzelések szerint a kiadvány egy világkrónikát, irodalmi betéteket s a romániai magyarság számára egy hiánypótló, hasznos tudnivalókkal szolgáló blokkot tartalmazott volna. Ez utóbbiban a követség és konzulátus és működésének bemutatása, az állampolgárság és házasságkötés lehetőségei és módjai, a hadkötelezettség és a visszavándorlás kérdései szerepeltek; valamint a román cseléd-, kereskedelmi- és ipartörvények, a postai- és vámdíjszabás közérthető ismertetése, végül a romániai és székelyföldi vásárok adatai. Az elmondottakból következik, hogy a szerkesztésben jogi szakismeretekre is szükség volt. Ezt a külképviseletek referenseinek együttműködésével kívánták biztosítani. A pontos és szakszerű tájékoztatás mellett, az érzelmi kötődés és olvasási kedv fokozása érdekében egy külön fejezetet szenteltek a kivándoroltak mindennapi életének (iskolák, egyesületek, a Bukaresti Magyar Újság stb.) bemutatására. A gazdag képanyaggal bevallottan a kivándoroltak állampolgári lojalitását kívánták erősíteni, ezért az uralkodók képmása mellett az akció 298
