Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA hitelezők javára, román állampapírba fektetve. Végül a 240. §-ra utalva a szaktudósító megállapította, hogy a törvényben az idegenekre más szabályok érvényesek, amelyek megnehezítik talpon maradásukat a ro­mán pénzpiacon.927 927 Uo. 2. A másik - esélyesebbnek tűnő - megoldásnak a hitelszövetkezet alapí­tása látszott. Minthogy fejleszthető, később egy termelőszövetkezet is kisarjadhat belőle, ami hazai nyersanyagbeszerzéssel javíthatja a ma­gyarok versenyképességét. Az igazgatóságba bevonhatóak a helyi veze­tők, s olyan mértékadó személyiségek is, akik korábban nem törődtek a magyar diaszpórával. Effajta megbízatással pedig ennek a körnek a közösség vállalásában is bizonyos javulás volt remélhető. Az ügyintézést Márffy - kezdetben legalább - a magyar Országos Központi Hitelszövetkezet egy alkalmazottjára kívánta bízni, aki jártas a hivatali leve­lezésben, könyvelésben és pénztárkezelésben. A tőkét egy nagyobb banktól várta, szövetkezeti váltó ellenében. A kormányra viszont az a feladat hárult, hogy gondoskodjék arról, hogy a kölcsönügyletek bonyolításával megbízott bank kedvező feltételekkel hitelezzen. Kárpótlásul ez a pénzintézet kezelhetné a cselédek megtakarításait és haza utalásait. Természetesen ez esetben is szá­molni kellett a román törvények által támasztott nehézségekkel. Az alacsony kezdőtőke (legfeljebb 200 000 lej) a kereskedelmi törvény 224. §-a szerint évente azonos összeggel emelhető volt. A 223. §. ugyancsak előírta a román állampolgárok legkevesebb egyharmad arányú jelenlétét az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban. Márffy viszont azt remélte, hogy egy kizárólag ide­genek céljaira alakult intézménnyel szemben ez elejthető szempont lesz. Az általa áttekintett szövetkezeti alapszabályok mindegyike előírta ugyanis, hogy tagjaik kizárólag ortodox vallású románok legyenek, észszerűnek tűnt tehát, hogy ne kifogásolják a magyarok saját szervezetének megalapítását akkor, ha a jogszabályok eleve kizárták, hogy másutt érvényes tagságuk legyen. Ezt a fel­tételezést az idegen fiókintézmények létrehozásának megvalósult esetei is alá­támasztották. A román idegenellenesség sodrását mutatja, hogy a szaktudósító 242

Next

/
Thumbnails
Contents