Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN azzal a megalkuvó javaslattal élt, hogy célszerűbbnek tartaná, ha az intézményi névadás annak „magyar jellegét feleslegesen nem jelezné”. Az adott helyzetet viszont alkalmasnak találta a cselekvésre, miután a népbankok alapítása éppen napirenden volt a dunai királyságban. Igaz, az erre vonatkozó törvényjavaslat csak azon népbankoknak és hitelszövetkezeteknek kívánt állami támogatást nyújtani, amelyeknek tagjai kizárólag román alattvalók. Arra az esetre, ha a román hatóságok zátonyra futtatnák a magyar pénzintézet ügyét, Márffy egy tehetős magánszemély hitelkezelői megbízását is elfogadhatónak tartotta. Természetesen állami felügyelettel. Bízott azonban a hitelszövetkezet sikerében, amelyet a későbbiekben vidéki fiókszervezetekkel is bővíthetőnek gondolt. A szövetkezeti mozgalmat ismeretterjesztő előadásokon kívánta népszerűsíteni, azzal a személyes igénnyel, hogy tanácsadói szerepkörben az alapítás szövevényes folyamatát végigvihesse.928 928 Uo. 929 Uo. 930 Széli Kálmán „titkos” levele Agenor Goluchowski külügyminiszterhez. Fogalmazvány, 1903. máj. 20. MNL OL K 26 ME 744. cs. 2137/1903 XVIII, t. 406. asz. Márffy ebben a kérdésben többször egyeztetett Pallavicini János követtel, s tudomásul vette, hogy a regáti magyar kulturális intézmények zavartalan működése elsőbbséget élvez az akcióban; azzal együtt, hogy meggyőződése szerint a román sovinizmus nem tesz különbséget magyar iskola, gyülekezet, vagy pénzintézet között. S még azt sem zárta ki, hogy egy kivándorlók által alapított gazdasági szervezetet Bukarestben politikailag kisebb veszélyforrásnak tekintsenek. Különösen akkor, ha az általuk érvényesíteni kívánt viszonosság elve is e mellett szól, márpedig a hazai románság Erdélyben virágzó pénzügyi intézményrendszert működtetett.929 Széli Kálmán kormányfő 1903 májusában Márffy javaslatait a külügyminiszter útján megküldte véleményezésre a bukaresti követségnek. Levelében ugyanakkor jelezte, hogy a tervezetet nem a közeljövőben kívánják megvalósítani, de a hosszú előkészítést igénylő ügyben az akció decemberi konferenciája döntést kíván hozni.930 A szakértői vitaanyag alapján az akció munkaértekezlete arra az álláspontra jutott, hogy a hitelgondokat már a teendők bizalmas természete miatt is egyet243
