Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN Az aszályos évek utáni mezőgazdasági válság hatásai az iparba is begyűrűztek. Főként olyan ágazatokba, amelyek sok szállal kötődtek az agráriumhoz, mint a kerékgyártás, fuvarozás, kovácsmesterség, amelyekben a magyarok meghatározó szerepet játszottak.925 A mezőgazdasági termelés várható felfutásával azonban számítani lehetett az itt működők hiteligényének bővülésével is. Ennek kielégítésére a bukaresti tudósító több megoldást ajánlott: 925 Márffy-Mantuano Rezső 1903. márc. 31 -ei jelentése Láng Lajosnak. MNL OL K 26 ME 744. cs. 3408/1903 XVIII, t. 406. asz. (L. 426/1908 XX. t. 234. asz-nál.) 926 Uo. 1. Betéti vagy akár részvénytársasági alapon szervezett önálló bank alapítását - ám a magyarellenes légkörben ennek vajmi kevés realitása volt. Az idegenek egyesületei, de még a református egyház sem számítottak jogi személynek. A bank ellen szólt a kivándorolt magyarok kulturális és erkölcsi állapota is. A kevés iskolázott ember távol maradt az egyesületektől, amelyek vezetői nem voltak alkalmasak arra, hogy az alapítás részesei legyenek. A felelősségérzet alacsony fokán szinte reménytelennek tűnt egymás hitelképességének megállapítása és ellenőrzése. Ráadásul a kereskedelmi törvény rendelkezése szerint bankalapítás csak román állampolgárok bevonásával volt lehetséges. A törvény 114. és 122. §-a szerint a betéti vagy részvénytársasági igazgató, vagy az igazgató tanács 1/3-a román kellett legyen. A 124. §. az igazgatókat 0,01 százaléknyi letét lefizetésére kötelezte, ami legkevesebb 8000 lejt jelentett. Az alapítás maga igen tőkeigényes műveletnek számított. A 132. és 134. §. az alapítás előtt az alaptőke 30%-ának befizetését írta elő az államkincstárba, (amit ugyan később visszaszármaztatott a tulajdonosnak). A 185. §. előírta, hogy a felügyelő bizottsági tagok 1/3-a ugyancsak román (állampolgár) legyen. Még a fiókalapítást is nehezen teljesíthető előírások szabályozták. A 237. §. úgy rendelkezett, hogy a reciprocitást is igazolni kell, vagyis hogy az igénylők hazájában a román kereskedelmi társaságok hasonlóképpen alapít(h)a(t)nak fiókokat. A 245. §. legkevesebb 100 000 lej, de akár az alaptőke ^-ét kitevő összeg biztosítékként való lefizetését írta elő a román részvényesek és 926 241
