Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA s az érintett iparosok, vállalkozók hiteligényeiről.922 A bukaresti kereskedelmi tudósítónak a kényes diplomáciai viszonyokra tekintettel nagy körültekintéssel elvégzett adatgyűjtése viszonylag szerény eredményt hozott. Amint jelentette: „bukaresti alattvalóinknak gazdasági helyzetével és hiteligényével ezek önmaguk se törődtek s tanulmányozására senki se adta magát.”923 A kevés, de szavahihető embertől nyert tájékoztatás szerint: a cselédek széles tömege ritkán folyamodik hitelért, takarékosságuk miatt,924 azonban betétesként, illetve a hazaküldött keresményük átutalóiként mégis leendő pénzintézeti ügyfélként jönnek számításba. A 150-200 magyar kereskedő eleve áruhitellel tartotta fenn vállalkozását, ami általában ki is elégítette igényeiket. Aki mégis kölcsönfelvételre szorult (a vagyonukat felélők, vagy kis forgalmú vállalkozások) azok - a jelentéstevő szerint - banki ügyfélként is fokozott kockázatot jelentenének. A mintegy 2500 önálló iparos viszont csakugyan tőkehiányban szenvedett. A hozzávetőleg 250-500 lej hitelt forgató vállalkozások közül minden második adóssággal küszködött. A regáti magyarság vagyoni helyzetéről Márffy megállapította, hogy a román törvények a külföldieket kizárták a szántóföldi birtokszerzésből. A hagyatéki tárgyalásokon - amelyek a bukaresti konzulátuson folytak, évi 800 esetből mindössze százban volt szétosztható vagyon. A 800 magyar háztulajdonos ingatlanjából pedig csupán 300 volt tehermentes, a többire átlagban 8000 lej jelzálogjog volt bejegyezve, így azok hitelfedezetként nem jöhettek számításba. A Jelzálogbank 87%-os árfolyamon 5%-os kamatra kínált kölcsönt, amit tehát a regáti magyaroknak csak a töredéke tudott igénybe venni. Másfajta banki hitelre pedig kapcsolatok, vagy jómódú kezes híján alig volt esélyük. A hitelkamatok átlagos szintje 7-8%-on mozgott, azonban az állampolgárság nélküli magyar kisember személyi hitelre szorult, 14% körüli kamattal. Romániában nem lévén uzsoratörvény, semmilyen jogszabály nem szabott határt az e feletti kamatértékeknek sem. 922 Uo. 923 Márffy-Mantuano Rezső 1903. márc. 31 -ei jelentése Láng Lajosnak. MNL OL K 26 ME 744. cs. 3408/1903 XVIII, t. 406. asz. (L. 426/1908 XX. t. 234. asz-nál.) 924 Ezzel az agrártárca szaktudósítója is egyetértett, megtoldva azzal, hogy a takarékos cselédek a hitelügyletekhez kezest sem tudnának találni. Gaál Gyula szaktudósító 1904. márc. 23-ai emlékirata. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. 240
