Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN 7.4. A kedvezményes hitelnyújtás tervei A gazdasági terveket megfogalmazó szakértők kivétel nélkül kiemelt fontosságot tulajdonítottak a hitelviszonyoknak. Ezt a kérdést az akció 1901-es cselekvési terve is a kivándorolt magyarok gazdasági felemelkedésének kulcskérdéseként tárgyalta. Hangsúlyozva, hogy a magyar iparosok, vállalkozók csak akkor élik túl a külföldi gyáripar importtermékeinek versenyét, s tudnak talpon maradni a protekcionista gazdasági-jogi környezetben, ha függetleníteni tudják magukat a számukra szinte egyedül kínálkozó 15-20%-os uzsorakölcsönöktől. A megoldás egy hitelszövetkezet megalapítása kínálta (kiegészítve beszerző- és értékesítő szövetkezetekkel), de szóba került magyar bankok esetleges bukaresti fiókalapítása is. Az emlékirat a tőkehiány kiküszöbölésében rejlő egyéb kedvező lehetőségekre is kitér, mint a honpolgári lojalitás erősítése a nem magyar ajkú kivándoroltak körében. Minek jóvoltából aztán (a Szlavóniai akció svábjaihoz hasonlóan) „a német [szász] származású magyar hazafiakéra is fokozottan támaszkodhatnának, amennyiben a kedvező hitellehetőségek számukra is elérhetővé válnak.920 A hitelnyújtás hasonló ösztönző hatásaira Széli Kálmán is utalt a kereskedelmi tárca vezetőjéhez intézett levelében: „a magyar iparosokat e jótétemény által jobban a hazához csatolhatnók, s őket fokozatosan magyar nyerstermények és ipari cikkek használatára és Romániába leendő bevitelére képesekké tehetnők” - írta.921 A megfelelőbb szolgáltatás érdekében ugyanakkor a miniszterelnök helyzetjelentést kért a magyar honos romániai vállalkozók köréről, a kölcsönügyletek törvényi feltételeiről, 920 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában, 1901. júl. 12. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. Az a várakozás azonban, hogy a gazdasági érdekszálak olyan nemzeti kötődéseket alakíthatnak ki, hogy idővel a magyarság integráns részévé válhjanak, a Szlavóniai akcióban is csak igen csekély mértékben teljesült. A magyarsághoz a sváboknál egyébként is kevésbé kötődő erdélyi szászokra sokkal inkább a német birodalmi propaganda volt hatással, ami jelentős egyházi és oktatási támogatásokkal élesztette a kivándoroltak szunnyadó német (!) hazafiságát. 921 „Igen bizalmas” jelzetű miniszterelnökségi fogalmazvány Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternek, 1903. febr. MNL OL K 26 ME 744. cs. 406/1903 XVIII, t. 406. asz. 239
