Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
7. GAZDASÁGI VISZONYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK AZ AKCIÓ IDEJÉN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA román munkásokat”.867 A székelyföldi kirendeltség vezetője, dr. Koós Mihály Gazdasági munkáskérdés Erdélyben című írásában viszont azt a meglepő állítást fogalmazta meg, hogy Erdélyben, ahol a megélhetési és nemzetiségi gondok együttesen jelentkeznek, igen alacsonyak a munkabérek (30-50 krajcár a napszám), s mégis itt a legdrágább a munkáltatás. Míg az Alföldön 3 arató jut egy hold búzára, Erdélyben 7-8. „Az erdélyi munkás hihetetlenül keveset dolgozik.”868 A hazai munkakultúra kistérségi és nemzetiségi eltéréseinek empirikus vizsgálatát nélkülöző értékelése mellett is nyilvánvaló, hogy a szomszédos román munkaerőpiac évtizedekig kecsegtetőbb lehetőségeket kínált a székely kivándorlók számára, mint az anyaország, így az elvégzett munkájuk minőségével anyagi megbecsültségük arányosnak mondható. Ezt a vonzó adottságot tükrözi - némi erkölcsi elmarasztalással - az a vélekedés, is hogy „Mindnyájukat [a kivándorlókat - M. B.] a meggazdagodás vágya űzte...” idegenbe.869 867 Pesti Hírlap, 1902. okt. 30. 868 Közgazdaság rovat. BMÚ, 1907. máj 23. S ez utóbbi megállapítás akkor is igen elgondolkodtató, ha a szerző által egyébként jogosnak elismert bérigényekre, s főképp a munkásmozgalom osztályharcos követeléseire adott válasznak tekintjük. A teljesítmények tájegységek szerinti jelentős szóródásának etnikai hátteréről igen kevés értesüléssel bírunk. A munka hatékonyságvizsgálata nemzetközi összehasonlításban ezért még nagyobb körültekintést kíván. Az elemzés nem vizsgálja azt a kérdést sem, hogy az alacsonyabb munkaintenzitással jellemzett vidékeken az egységnyi munkára jutó magasabb alkalmazási létszámokban éppen a munkaerő-felesleg mutatkozik meg. 869 Jakab János tanár szerint, míg egy kocsis a Regátban 15 frank (azaz ugyanannyi korona) bért és teljes ellátást kapott, addig otthon csak 5-öt, egy szolgáló Bukarestben 10-15-öt, míg odahaza csak 5-öt. Az iparosoknak viszont a magas iparcikk árak jelentettek vonzerőt. Egy pár cipő az óhazában 5 frank, míg Romániában 10, egy magyarhoni öltöny 30, míg egy regáti 50 frank. Egy kocsi Romániában 700, míg a Kárpátok túloldalán csak 500 frankba/ koronába került. Bukarest lakosai: A magyarok. BMÚ, 1906. aug. 12. Az anyaország gazdaság- és szociálpolitikáját módszeres bírálatokkal illető, de hazafias felhangoktól sem mentes 1910. évi gyergyószentmiklósi székely kongresszuson a bukaresti meghívott, Nemes Tóth Zsigmond a megélhetés nyers tényeit vizsgálta. A határ két oldalán tapasztalható viszonyokat összevetve megállapította, hogy a tömeges hazatelepedés igényéről nem tud beszámolni, mivel az anyaországi gyilkos gazdasági versenytől mentesen a regáti magyar iparos kedvezőbb anyagi körülmények között él. Mi több, ezt a költői kérdést tette fel hallgatóságának: „A romániai 20, 30, 40 és 60 leies hónapos cselédbéreket vájjon ki 224
