Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA és egyházközség alapját megvetve - öt éven át járta a vidéki magyar kolóniákat. A Hegedűs Lóránt által „aszkéta-kalandornak”23 nevezett missziói lelkész tettereje azonban túlzott becsvággyal párosult,24 ezért távoznia kellett a végekről.25 23 Hegedűs 1902, 49. 24 1865-ben „missziói szent zsinatot” szervezett Bukarestben püspökké választatása szándékával. Oberding 1940, 37-38. és Nagy S 2000, 307. 25 1869 júniusában - Koóssal együtt - távozott a román fejedelemségből. Nagy 2000, 307. Koóst később kárpótolta az egyház, 1888-tól az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésének világi tagjaként a romániai egyház képviseletét látta el. Szinnyei 1899, 947-953. 26 Kovács Zsigmond gondnok kezdetnek két harangot vásárolt, majd hatósági jóváhagyással (100 piaszter saját adománnyal) széles körű gyűjtést kezdeményezett. BMK, 1860. szept. 29. 2733 piasztert gyűjtött, amit a bukarestiek 620 piaszter 32 párával toldottak meg. BMK, 1860. nov. 17. 27 Tette mindezt azzal a meghökkentő indoklással, hogy a külföldi (magyar) honpolgárok által fenntartott intézmény nem biztosítja a román államnyelv elsajátítását. BH, 1876. okt. 1. 28 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. Pitești protestánsai azonban - már Czelder alatt - elegendő erőt éreztek ahhoz, hogy templomépítésbe kezdjenek.26 A vállalkozás sikerét azonban belső, és a román hatóságokkal támadt konfliktusok hátráltatták. Tomka Mihály miszsziói lelkész 1875-ben a gyülekezeti iskolát hazafias buzgalmában azért záratta be, mivel ott a román államnyelvet is oktatták. A kántor-tanító, Németh Gábor egy évvel később ugyan újra indította a tanodát, ezúttal azonban a román hatóságok vonták meg működési engedélyét.27 Mindezek után hosszabb időre megtorpant a református missziói munka az időközben egy országgá egyesült fejedelemségek területén. A romániai protestáns egyházszervezet végül is 1885-ben, illetve Szász Domokos erdélyi püspök 1887-es vizitációja nyomán szilárdult meg a saját romániai egyházmegye létrehozásával, s a bukaresti lelkész esperessé emelésével.28 A korábban meglehetősen esetleges és hűvös kapcsolatokon sokat javított ez a szervezeti keret, amely inkább megfelelt a kivándoroltak fokozott függetlenség- és presztízsigényeinek. A távolságtartás, az anyaországi hatóságokkal szembeni tartózkodás nem csak a protestáns közösség tagjaira volt jellemző. A kivándoroltak művelődési és jószolgálati szervezeteinek ismeretében ezt sajnálatosan a regáti magyarság 20
