Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... A templom belső terében elhelyezett oltár, kereszt, és biblikus témájú olajfestmények16 egyértelműen utalnak a kényszerítő okok meglétére. A 19. század első felében ennek ellenére a vidéki szórványban is kiépült a reformátusság szerény intézményi háttere: Pitești-en és Ploiești-en templom, iskola, imaház és papiak, a moldvai Szászkúton (Sascut) iskola és papiak épült, s a két nagy dunai kikötővárosban, Bráilán és Galacon is elindult az anyanyelvű oktatás.17 A gyarapodást a gyülekezet lelkészei gyűjtőkörutakon (konstantinápolyi külképviseleteken) a német (Gusztáv Adolf Egyesület), holland, svéd és magyar testvéregyházaktól nyert támogatással alapozták meg.18 16 Nagy Sándor, aki egy évszázaddal később kezdte bukaresti szolgálatát a szokatlan külsőségek és a meghonosodó zavaros liturgiái gyakorlat miatt Sükei „magán eklézsiája’-nak nevezte a létrejött református gyülekezetét. Nagy S 2000,119., 308. 17 Bányai 1993, 7. (A román településnevek közül - kivételképpen - a nyelvünkben éppen a kivándorlásra visszavezethetően meghonosodott Galac magyar névalakot használom. - M. B) 18 BMÚ, 1902. márc. 23. 19 Uo. 20 Oberding 1940, 37. 21 Makkai2004, 19., 33. 22 BMK I860, nov. 17. A közösségi élet szervezésének kiemelkedő alakja volt a ’48-as huszár, Koós Ferenc lelkész (1855-69), akinek másfél évtizedes szolgálata alatt tíz holdas temetőbirtokkal, kőtemplommal, felekezeti tanodával gyarapodott a gyülekezet.19 20 Nevéhez kötődik a Hunnia olvasókör megalapítása, mely a romániai magyarság majdani legfontosabb társadalmi szervezetének, a Bukaresti Magyar Társulatnak a csírája lett. A lelkész a vallásos és hazafias szemlélet formálása céljával magyar nyelvű újságot is alapított. Az osztrák ügynökök buzgólkodása miatt meghiúsult Magyar Kurír0 után 1860-ban a Bukuresti Magyar Közlöny kiadója és szerkesztője lett.21 Koós tiszteletes a diaszpóra gondozásában is úttörő szerepet vállalt, ám a 17 vidéki településsel való kapcsolatfelvétel nem kis nehézségekbe ütközött. Az adózási- és hadkötelezettségnek is csak vonakodva eleget tevő, nyakas kétkezi kivándoroltakat egy xenofob román államban kellett összefogni és közös munkálkodásra bírni. Ezért is fogadták szívesen a szórvány pasztorálására elhivatottságot érző Czelder Márton ajánlkozását.22 Az egykori losonci segédlelkész - több iskola 19
