Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA kásán látja vendégül - mert magyar.690 S mi más hitelesítené jobban az összetartozás sokat idézett, de gyakran hamisnak bizonyuló jelszavát?... 690 Barabás 1901,446-447. 691 Míg a Magyar Protestáns Nőegyletet visszautasították (RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 96/1903.) a galaci magyarokat még évi 400 koronával támogatták. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 765/1903. 692 Előszeretettel emlegették például, hogy Bálinth János újságját budapesti forrásokból tartja fenn; vagy, hogy Haynald Lajos volt kalocsai érsek 200 ezer koronás alapítványát Hornstein érsek és a követség munkatársai felelőtlenül elherdálták. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei emlékirata, 19. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. A regáti helyzet mindenesetre gyökeresen eltért a párizsitól. Mindkét fél hibájából. A követség! alkalmazottak leereszkedő gőgje, és a földönfutóvá lett székelyek konok tekintélyrombolása ugyanabból a feudális örökséggel terhes történelmi-politikai talajból tenyészett ki, amelynek egyik vadhajtása éppen a tömeges kivándorlás volt. így hát rövidtávon nem sok remény mutatkozott arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségből fakadó baljós előítéletek a román világban varázsütésre meghaladottá válnak. E sajnálatosan torzult kelet-európai viszonyok tünete az is, hogy az egyesületek vezérkarában a bennfentesség látszata kedvéért az akcióval kapcsolatos titkok, és légből kapott pletykák is közszájon forogtak. Szélsőséges esetben, a személyi ellentétek elfajulásával bizalmas értesülések a Romániai akcióról is kiszivároghattak, s akár a román bíróságok tudomására juthattak, diplomáciai „üggyé” kerekedve. A nemzetközi bonyodalmak elkerülésének igénye a civil kapcsolatok aggályos (ön)korlátozását eredményezte, amire példa, hogy a Kárpátokon túli magyarság felkarolásában korábban fontos szerepet játszó EMKE - nyilván felsőbb kérésre - az akció megkezdése után felhagyott a regáti magyar intézmények nyílt támogatásával. 1902. május 25-én tartott közgyűlésük talán emiatt mondott nemet egy bukaresti egylet segélyezésére, azzal a kitétellel, hogy velük „közvetlenül semmi esetre nem érintkezhetik.”691 Ez a taktikus, visszafogott magatartás közel sem volt a regáti magyar közösségek elöljáróinak sajátja.692 A Budapestet megjárt vezetők az anyaországi kormányzati főméltóságok szívélyes viselkedését esetenként úgy értelmezték, hogy 190
