Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN azok „kezes” magatartását az ő kemény érdekérvényesítő fellépésük kényszerítette ki. Ezt az önhitt meggyőződést táplálta az önálló református egyházmegye „kiharcolásának” alig fakuló emléke is. Az óhaza méltóságainak bizonyos fokú leértékelése a kitaszítottak revánsvágyából, az önismeret hiányából és a lappangó kisebbségi érzésből fakadt ugyan, de fontos kelléke volt a mesterséges ön-felmagasztalásnak, amire a koronát a gyakran anyagi előnyökkel lekötelezett „hívek” kara helyezte fel.693 E miatt követelte a katolikus eklézsia élére kerülő „bizalmi férfiú” az egyesületek megrendszabályozását, sőt, akár feloszlatását, pénzkezelésük és alapszabályaik felülvizsgálatát, a vezetők „átvilágítását”.694 Miközben óvatosan rögzítette az elbocsájtó haza felelősségét is,695 természetesnek tartva, hogy az elkövetkezőkben az egyesületi közgyűléseken a konzuli tisztviselők jelenlétükkel erősítsék az összetartozás érzését. 693 Uo. 16. 694 Uo. 69-71. 695 Amikor megállapította, hogy a rendezetlen jogi helyzetű, a román hatósági zaklatásoknak kitett kivándoroltak még a bajban sem lépik át a konzulátusok küszöbét, mert ott meg sem hallgatják; s mert attól tartanak, hogy szűkös jövedelmükből illetéket fizettetnek velük. Uo. 12., 22. 696 Uo. 5. Poliány Zoltán, akit a magyarság világnézeti orientálását szolgáló lap, a Bukaresti Magyar Újság élére állítottak, az egyesületek század eleji zűrzavaros viszonyairól 1904 tavaszán egy karcsúbb kötetre rúgó jelentést állított össze, minthogy ellentételezéséül rendszeres jelentést vártak tőle a kinti magyarságról. Ezek anyagát a mindenkori bukaresti követtel kellett egyeztetnie. A szerkesztő négyhavi regáti tartózkodás után a bukaresti magyarság ellentmondásos világát éles szemmel és komor kontúrokkal ábrázolta. Állapotrajzából számos mozzanat visszaköszön a Romániai akció továbbágazó-fmomodó programjából, minthogy irattárba helyezése előtt a Miniszterelnökség szakreferensei a 118 oldalnyi anyagot módszeresen feldolgozták. Az újságíró idegenbe szakadt honfitársainak közösségi életét egy torzult, erkölcstelen és irigy világként ábrázolta, ahol - mint megállapította - nem a román, „Nem más: a magyar itt a magyarnak legnagyobb ellensége.”696 Ebben bizonyosan a sajátos jogi viszonyok is közrejátszottak, hiszen a külföldi állam191
