Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA lan iparos, vagy összeférhetetlen, erkölcsi példaadásra képtelen lelkész, tanító került, akik egyre kevésbé voltak képesek a közösségek összefogására, érdekeik védelmére, s kivívott társadalmi rangjuk megóvására. Törvényszerű tehát, hogy az iskolázatlan személyek által vezetett magyar egyesületek működését belső ellentétek, kicsinyes versengések jellemezték. Egy köreikben forgó újságíró megfogalmazása szerint „...az egyesületeket nem közszükség, a közérdek hozta létre, hanem az egyéni hiúság, kapzsiság, vagy felekezetiség.”675 675 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei emlékirata, 6. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 676 Miniszterelnökségi emlékeztető. A közös külügyminiszter támogatólag küldi a ploiești ma gyarok 1912. dec. 12-én kelt kérelmét. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 441/1913 XX. t. 677 Újváry István 1905. szept. 6-ai levele Bartók György erdélyi püspökhöz. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 51. d. 1085/1905. 678 A kultuszminisztérium 16 oldalas javaslata a Romániai akcióhoz. MNL OL K 26 ME 548. cs. 2198/1901 XXXI. t. 811. asz. A kifejezést később a Miniszterelnökség fogalmazói is átvették. L. fogalmazvány Fejérváry Géza ideiglenes kereskedelemügyi miniszternek, 1905. nov. 27. MNL OL K 26 ME 793. cs. 5139/1905 XV. t. 1215. asz. Bálinth János ezt a megbélyegző minősítést önérzetesen visszautasította: „Tény tehát, hogy nem áll a különösön újabb időben annyiszor hangoztatott ráfogás, a röpiratokban a magyar név gyalázatára híresztelt rágalmazás; mintha Romániában csak söpredéke élne a magyarságnak...” Bálinth 1901, IV. A protestáns közösség vezetőjének és az erkölcsi megújulás érjesztőjének ide küldött Újváry István esperes hasonló véleményen volt az idegenbe elbitangolt „nyájról”, amelyet az „önfejű”, „megfékezhetetlen” és „megbízhatatlan” jelzőkkel illetett. Ha mentséget nem is, de az előállt helyzetre magyarázatot talált a kivándorolt népesség állandó és gyors cserélődésében, és az idegen társadalmi környezet züllesztő hatásaiban (amelyet egy miniszterelnökségi fogalmazó a „könnyelmű keleti életmód” vonzásának nevezett.)676 A lelkész különösen az élet „természetes” napi gyakorlataként elfogadott baksisrendszert kárhoztatta.677 A magyar törvények és íratlan erkölcsi szabályok kötelékéből kiszakadó, a román társadalmi- és jogviszonyokba viszont csak részlegesen és felszínesen betagozódó magyarok erkölcsi fékei óhatatlanul meglazultak. Társadalmi és morális hanyatlásuk annyira szembeszökő volt, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyik háttértanulmányának szerzője regáti honfitársait egyszerűen „söpredéknek” nevezte.678 186
