Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN
6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN Ez a valós helyzetismeretből és némi osztálygőgből fakadó sarkos minősítés azonban felülvizsgálatra szorul. Noha saját sorsával, tisztességével minden migráns belátása szerint maga sáfárkodott, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ennek az összetett problémának mindenekelőtt vaskos megélhetési és társadalompolitikai gyökerei voltak. Ám ez aligha változtat azon a szomorú tényen, amit a helyszínen tájékozódó közgazdász, Hegedűs Lóránt is rögzíteni volt kénytelen: „...a civakodásban, az önfeledt egymásba gázolásban itt értük el a legszebb rekordot.” Példaként Czelder Márton „aszkéta-kalandor” működését hozta fel, aki az autonómia megőrzése reményében az anyaországi egyházszervezettel szemben a román belügyminisztériumot hívta segítségül.679 Ugyanakkor a missziói lelkész az idegenben való létezés fatális hősiességét is példázza. Egyetlen magyar vezető sem hozott létre annyi hitközséget, nem alapított annyi iskolát és építtetett annyi parókiát és templomot, mint éppen ő. S ez a tetterős áldozatvállalás nem vitatható el a kivándoroltak közösségeitől sem, hiszen minden állami és hivatalos anyaországi támogatás nélkül is évtizedeken át működtettek kulturális- népjóléti és szakági szervezeteket, s jól-rosszul megőrizték, fenntartották nyelvüket és nemzeti azonosságtudatukat. S nem csak a fővárosban, de néhány vidéki csomópontban is. (Focșaniban és Turnu Severinben már a ’60-as évek elején magyar olvasóegylet működött,680 Galacon pedig a református lelkész kezdeményezésére magyar kaszinó alakult.681 ) Ahhoz azonban nem fért kétség, hogy az egyesületek a századfordulón megérettek a megújulásra. Különösen a fővárosban, ahol a két emberöltőnyi múltra visszatekintő Bukaresti Magyar Társulatban a katolikus többség szembefordult a hagyományosan református vezetéssel, s ezzel a régóta lappangó vallási ellentétek ismét felszínre kerültek. A botrányos közjátékokkal tarkított küzdelem csúcspontján három fővárosi egyesület összefogott, s az anyaország kormányához fordult, a válság elsimítását kérve. 679 Hegedűs 1902, 49. 680 BMK, 1860. nov. 17. 681 Az alapító Molnár László lelkész volt. BMK, 1860. nov. 3. 187
