Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN

6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN 6. EGYESÜLETEK A DIASZPÓRÁBAN 6.1. A regáti magyarok önszerveződésének nehézségei A romániai támogatáspolitikai akció nem lehetett sikeres a program kedvezmé­nyezettjeinek, s az általuk fenntartott karitatív-, szakmai- és öntevékeny szer­vezeteknek az együttműködése nélkül. Egy, a regáti helyzetfelmérés eredmé­nyeit összefoglaló miniszterelnökségi emlékirat azonban nem csak a csángók megmaradási esélyeit ítélte meg borúlátóan, de a kivándoroltak egzisztenciális és mentális állapotáról is drámai képet festett. Kiemelve tömeges elszegényedé­süket és lecsúszásukat, s azt is, hogy a bevándoroltakra a befogadó társadalom, mint a puszta túlélésért idegenbe szegődött páriákra tekint.668 668 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. 669 Barabás 1901,446. Másképpen volt mindez az egyesületalapítások kezdetén, a 19. század de­rekán, amikor az 1848/49-es magyar szabadságharc menekült tisztikara ki­emelkedő szellemi vezetőket adott a regáti kivándorolt közösségeknek, ame­lyek tagsága akkoron jobbára hiányszakmákban működő, keresett iparosokból állt. A mérnökök, lelkészek, orvosok és művészek alkotta politikai emigráció biztató távlatokat jelölt ki a közösségépítés mindennapos munkájához. Ma­gyar intézmények egész sora sarjadt ki a kezük nyomán. Mint a Mikó Imre gróf támogatásával Koós Ferenc lelkész és Nagy István által alapított Hunnia Bukaresti Magyar Olvasóegylet,669 vagy a református gyülekezet áldozatkészsé­183

Next

/
Thumbnails
Contents