Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Az egyik figyelemre méltó munka Auner Károly bukaresti kanonok tollából való, aki a jászvásári (Iași) és bukaresti egyházmegyei könyvtár forrásai alapján tárta fel a keleti magyarok újkori történetét. Művében többek között a Moldvát és tatárföldét megjárt Marco Bandin? Szentszékhez küldött 1668-as összeírását idézi, amely szerint a Pruton túl, a besszarábiai Akkerman közelében, Csöbörcsökön 325 magyart talált.3 4 A falut vélhetően a Hușiban és Románban is bázissal bíró husziták alapították néhány további faluval együtt. A Moldvát 1766-ban beutazó csíkdelnei lelkész, Zöld Péter idegen ruházatú, ám a románt sajátos kiejtéssel használó csángókon kívül Csöbörcsököt is meglátogatta, ahol egy jó ideje lelkész nélküli, de mélyen vallásos gyülekezetei talált. Elmondása szerint 2500 lelket gyóntatott magyar nyelven.5 3 Bandulovic Márk, bosnyák ferences szerzetes, moldvai püspökről van szó, aki sokat tett a magyar katolikusok védelmében. Domonkos 2001, 47., 49. 4 Auner 1908, 39. 5 Uo. 54. 6 Uo. 65. 7 A magyar papokat egyébként ellenző Hammer konzul 1807. május 14-ei jelentésében zömében nyelv-vesztett csángókról beszélt. Uo. 65-66. 8 Barabás 1901,424-452. A török fennhatóság alatt elárvult magyar szigeteket a 18-19. század fordulóján Bocskor István vikárius, missziói prefektus karolta fel, s próbált az általa 50 ezer családra (!) becsült „etelközieknek” magyar papokat szerezni. Eredménytelenül.6 Bocskor adatait pontosította egy 1807-ben kelt osztrák konzuli jelentés, amely egyházi nyilvántartásokra hivatkozva a keleti magyarok 10 plébániáját említette, 4182 családban együttesen 21 307 fővel.7 A magyar ajkú népesség létszáma csak lassan emelkedett, s a növekmény csak kisebb részben származott bevándorlásból, noha a híradások szerint az 1811 és 1818 közötti ínséges években számosán telepedtek át a csángó-magyarok lakta Pusztina környékére.8 A bevándorlás fő iránya mégis mindinkább Havasalföld fővárosa lett. A „kritikus tömeg” meglétét jelzi az első magyar közösség megformálódása Bukarestben. A reformátusok a - kuruc generálisunkról elnevezett - „Berceni” 16
