Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... negyedben vetették meg a lábukat, ahol a későbbiekben (1815. május 14-én) Sükei Imre lelkész egyházközséget alapított.9 9 Az alapító Sükei 33 éven át vezette gyülekezetét. Bányai 1992, 7. 10 Bodor 1827-ben Craiovába került plébánosnak. Auner 1908, 73. 11 Uo. 72. 12 Iorga, Nicolae: Studii, V. 468. Idézem: Auner 1908, 74. A katolikus magyar iskola 1824. március 21 -ei megnyitása már a fanarióta korszakot követő békésebb időszakra esik. Az obszerváns ferences bázisintézményben, a Barácián megnyíló tanoda alapítója, Bodor Lajos volt. A bolgár alapítású ferences rendtartományban ekkoriban számos magyar pap szolgált. Toborzásuk sok tekintetben visszás gyakorlatát meghaladva 1826-ban Erdély és Moldva katolikus elöljárói egyezségre jutottak, melynek értelmében Kolozsvárról 6 papot küldtek keleti misszióba. A támogatást a moldvaiak ugyanennyi papnövendék magyarországi iskoláztatásával kívánták ellentételezni.10 Ploiești modern kori „magyar” múltja Nicolae Iorga szerint 1829-ben, Turnu Severiné (Szörénytornya) 1836-ban kezdődött.11 Ugyancsak a neves történész révén tudjuk, hogy a kelet-európai nemzeti ébredés időszakában a moldvai vikárius, Raffelo Arduini köriratban utasította az alsópapságot, hogy az igét a hívek többségének anyanyelvén hirdessék. A magyar éneklést - ahol ez korábban is szokásban volt - ugyancsak engedélyezte, de ennél is fontosabb, hogy a mindenkori prefektus kötelességévé tette, hogy a magyar többségű településeken gondoskodjék magyar papok alkalmazásáról. Arduini mindezen túlmenően 1840-ben magyar ábécés- és nyelvtankönyveket adatott ki Jászvásár, Huși, Lujzikalagor, Szabófalva, és Bogdánfalva magyar tanköteleseinek, akiket magyar kántortanítók is oktattak.12 A reményteljes együttműködés azonban 1843-ban az új vikárius kinevezésével megromlott. Paolo Sardi s az új kolozsvári ferences rendfőnök, Szabó Román nem tudott egyességre jutni a papképzésre szánt, de a moldvai magyar plébániákról csak részben befolyó költségek kérdésében. Kopácsy József hercegprímás közbelépésére és költségén mégis további két magyar pap kiküldése vált lehetővé. A kihívóan túlbuzgó, s méltatlan életvitelű magyar misszionáriusok ellen azonban a havasalföldi kormányzat kiutasító határozatot hozott, amely végül - Sardi jóvoltából - csak 17
