Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... 2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”2 2 A kifejezés a Romániai akció egyik alap dokumentumában szerepelt: Románia 1902, 3. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4644/1902 XXII. t. 672. asz. 2.1. Magyarok román földön A székelység kivándorlásáról némi túlzással az Árpád-kortól beszélhetünk, hiszen e szívós népcsoport gyepűvédő katonai feladatokkal többször is megtelepedett (mint pl. a román állami csírák megteremtésekor) a Kárpátok vonalán túl. A későbbiekben is gyakran vállaltak részt magyar és lengyel királyok, erdélyi fejedelmek, vagy éppen román vajdák hadivállalkozásaiban; s fogtak vándorbotot a földesúri fennhatóságtól menekülve, személyi-, vagy vallásszabadságuk védelmében. A katonáskodással szerzett kiváltságok fokozatos elvesztése után mindinkább az egzisztenciális érvényesülés, s a katonai kényszersorozások (lásd madéfalvi veszedelem) elkerülésének szándéka vezette rajaikat a hágókon túli - távolról sem ismeretlen - világba. A Kárpátok túloldalán élő, illetve az odaszakadt magyarokkal számos utazó, nyelvész, egyháztörténész (Gegő Elek, Munkácsi Bernát, Szarvas Gábor, Rubinyi Mózes, Jerney János, Oberding József György, stb.) foglalkozott; létviszonyaikról azonban az első, (egymásnak gyakran ellentmondó) híradásokból csak közelítő képet nyerhetünk. 15
