Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE A Berzeviczy-féle törvényjavaslatot a hazai románság a „tanszabadság megsértése”-ként értékelte,498 a zágrábi száborban interpellációt nyújtottak be ellene, s külföldön is igen kedvezőtlen visszhangot váltott ki, ezért a kormány jobbnak látta visszavonni. Ám a Miniszterelnökség nem tett le arról, hogy csekély módosításával hivatkozási alapot teremtsen a készülő román szabályzók elutasítására.499 498 Berzeviczy Albert törvényjavaslata heti 6 órában akarta bevezetni az államnyelv tanítását a nem magyar tannyelvű iskolákban. A román klérus tiltakozott a tanszabadság elvére és a tanítók várható elbocsátására hivatkozva. Barna 1908, 48. 499 Klebelsberg ekkor a további támadások kivédésére azt javasolta, hogy a készülő közoktatási törvény ne legyen hatályos a külföldiek magániskoláira, amelyek magyar tanköteleseket különben sem vehetnének fel, ezzel az ellenzék aggodalmai eloszlathatóak. A kultuszminisztérium felügyeleti joga további biztosíték. Az autonóm belső működés viszont hivatkozási alap lehet az osztrák-magyar diplomáciának. így külföldi magyarellenes erők nem játszhatnék ki a budapesti kormányt a külföldi iskolái ellenében. Tisztázat a kultuszminiszternek „titkos, kizárólag saját kezébe” megjelöléssel, 1905. jan. 6. MNL OL K 26 ME 631. cs. 127/1905 XVII. t. 127. asz. 500 Magyar iskolák elrománosítása. Pesti Hírlap, 1905. márc. 12. 501 Nota bene. (Miniszterelnökségi emlékeztető.) MNL OL K 26 ME 631. cs. 1542/1905 XVII. t. A nemzetközi tiltakozást kiváltó két „kisebbségi” törvényjavaslat kapcsán a budapesti lapok is csatarendbe álltak a magyar nemzeti érdekek védelmében. A maguk heves és tapintatlan módján. A Pesti Hírlap 1905 márciusában csaknem teljes oldalas írást szentelt a témának. A cikk a református iskolákat elmarasztaló két tanfelügyelői jelentést hűen idézve a történtekért lényegileg egyformán felelőssé tette a bukaresti és budapesti kormányzatot, mondván a román kormány retorziv módon azért tudott visszaélni hatalmával, mert a Kárpátok túloldalán a nemzeti érdekeket nem képviseli senki. Míg a francia és német követ a szakminiszter leváltását követeli a Károly királynál tett kihallgatáson, a Monarchia „meghunyászkodik a kicsiny, de vakmerő Románia előtt.” A cikk felháborodott végkicsengése, hogy a válogatott kegyetlenkedéseiről elhíresült Vlad Țepeșhez (Drakula) hasonló román „hősök kell, hogy lógjanak magyar pénzen magyar iskolák falán”?500 A Miniszterelnökség haladéktalanul helyreigazítást tett közzé, hogy az ügy ne dagadjon nemzetközi botránnyá, egyúttal elégtételt szolgáltasson az érdemtelenül bírált Pallavicininek.501 A Budapesti Hírlapban megjelent „bukaresti levél” a polémiát kerülve határozottan cáfolta a magyar iskolák elhanyagoltságának tételét, kiemelve a bukaresti kö- 143
