Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA vétség érdemeit a most már kiterjedt magyar oktatási intézményhálózat létrejöttében. Poliány Zoltán cikkében megkérdőjelezte az iskolabezárásról szóló híresztelés helytállóságát, egyúttal figyelmeztette a hazai újságírókat, hogy e fontos ügynek csak akkor használnak, ha a romániai viszonyokról valósághű képet festenek, mert az eddigi mérleg negatív: a legtöbb cikk „célt téveszt, s nekünk inkább árt, mint használ.”502 A további vitáknak a Sturdza-kormány megkönnyebbülést hozó bukása vetett véget. A liberálisok politikai befolyásának ismeretében azonban nem volt kétséges, hogy hiú ábránd a törvényjavaslat végleges visszavonásával számolni. így arról további aggodalmas levélváltások történtek.503 502 A romániai magyar iskolák ügye. Levél a szerkesztőhöz. Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 21. 503 Szmrecsányi püspök 1904. jan. 30-i levelének kivonata és az arra adandó válasz - miniszterelnökségi belső feljegyzés. MNL OL K 26 ME 743. cs. 621/1905 XVII. t. 194. asz. 504 Táblázatos kimutatás a katolikus magyar iskolákba beiratkozottakról. (1903/4. - 1914/15.) MNL OL K 26 ME 1081. cs. 2559/1916 XVIII, t. A târgoviște-i katolikus iskola alapítását A mindkét felekezet iskoláját egyaránt érintő román zaklatásoknak ugyanakkor tagadhatatlanul volt bizonyos, a sorsközösség érzését erősítő hatása is a regáti magyarok körében. 5.4. Az iskolahálózat bővülése A Románia akció 1901-es megindulásával, mint utaltunk rá, nem következett be az intézményrendszer azonnali felduzzasztása, noha telekvásárlással, az építési tervrajzok elkészíttetésével és költségvetési tartalékképzéssel az iskolaalapításokat előkészítették. A kivitelezést azonban az általában hosszas alkudozások árán kicsikart engedélyokiratok kézhez vételéig kénytelenek voltak függőben tartani. A halasztott idejű építkezések, illetve iskola-alapítások döntő többsége 1904-ben valósult meg. A bővülés a vidéki nagyvárosokban volt erőteljesebb. Katolikus részről Pitești-en 1903-ban, Târgoviștdn, Bráilán, Craiován, Giurgiun és Ploiești-en 1904-ben nyílt iskola.504 144
