Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE 5.3. Román hatósági zaklatások A református intézményi központ, a Kálvineum koedukált református iskoláját 1902-ben azért kellett szétválasztani, mert ellenkező esetben a román tanügyi hatóságok az intézmény bezáratását helyezték kilátásba.471 A leányiskolái részleget ideiglenesen a Știrbei Vodă utca 36. szám alatti bérépületben szervezték meg.472 A katolikus iskola említett gondjainak enyhítésére is hiába vásároltak (120 ezer frankért) egy telket, az építkezést csak 1903-ban kezdték el, nehogy a magyar oktatási intézmények látványos bővülése kiváltsa a román hivatalosság roszszallását.473 A hátráltató tényezők egyike a Kárpátok mindkét oldalán igen aktív sajtó fokozott érdeklődése volt. A budapesti Magyar Szó által felröppentett hír, miszerint a vásárolt telken magyar lyceum épül élénk visszhangot keltett a román fővárosban. A téves és felelőtlen közlemény aztán kiváló muníciót szolgáltatott az Epoca és az Universul című újságoknak a román hazafias kedélyek felkorbácsolására.474 Ami - nem is oktalanul - diplomáciai aggodalmakat keltett a Kárpátok túloldalán. 1902 késő őszén ugyanis az ultranacionalista Román Kulturális Egység Ligája lankadatlan hevességgel követelte a bukaresti református iskola megrendszabályozását. Széli Kálmán miniszterelnök Agenor Goluchowski külügyminisztert arra kérte, hogy védje meg a magyar iskolákat, mondván, immár „.. .a monarchia tekintélyéről is szó van.”475 Azonban a Liga elnökének, Petre 471 A Spiru Haret miniszter utasítására lefolytatott vizsgálat kifogásolta, hogy a tanítók nem tudnak románul, s kizárólag magyar nyelvű az iskola adminisztrációja, hogy hatósági engedély nélkül szerveztek leányiskolát, s az 1898. máj. 28-i miniszteri rendelettel ellentétes tankönyveket használnak, s végül hogy egyik tanítójuk (Kertész József) a sajtóban támadja Romániát. Az iskola vezetése a kifogásolt hibák sürgős orvoslása, vagy az iskola bezárása között választhatott. A Goluchowski külügyminiszternek címzett 1902. dec. 10-ei levél melléklete. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4675/1902 XXII. t. 676. asz. 472 Hencz 2009, 36. 473 Miniszterelnöki felterjesztés az uralkodóhoz, 1903. jan. 7. MNL OL K 26 ME 575. cs. 80/1903 XVIII, t. 80. asz. 474 L. BMÚ, 1902. máj. 25. 475 „És nagyon helytelen és káros következményekkel járó politika volna, ha elnéznők, hogy Románia velünk szemben túlkapásokat enged meg.” Miniszterelnökségi fogalmazvány 137
