Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA Grădișteanunak a parlamenti interpellációja és a liberális Sturdza-kormány félhivatalosa, a Scíntea Nationale további támadásai jelzik e diplomáciai közvetítés sikertelenségét. A magyar iskolák engedélyezése további halasztást szenvedett.476 Goluchowski külügyminiszternek, 1902. dec. 10. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4675/1902 XXII. t. 676. asz. 476 Petre Grădișteanu reciprocitás-vádját a miniszterelnök azzal utasította vissza, hogy a hazai román kisebbség esete a regáti kivándoroltakkal nem, legfeljebb is a moldvai csángókkal mutat párhuzamot, azzal a különbséggel, hogy a hazai románságnak két nagy egyháza és érseksége, több püspöksége van, saját iskolarendszere, mely a magyar állam támogatását élvezi. Románia ezzel szemben a csángókkal „a legnagyobb nemzeti türelmetlenséget tanúsítja, s e népelemnek egyetlen magyar iskolája sincs.” Félreértés az is - hangsúlyozta a kormányfő - a hogy a magyar állam a román belügyekbe avatkozva akciójával a csángókat kívánja támogatni, noha a nyugati sajtóban már meggyökeresedett magyarsovinizmus-vád efféle érveket is felhoz. A jószomszédi viszony fenntartása azonban nem lehet akadálya annak, hogy ilyen kirívó esetekben a Monarchia megfelelő diplomáciai választ adjon a Sturdza-kormánynak. Miniszterelnökségi levél-fogalmazvány a közös külügyminiszterének, 1904. jan. 3. MNL OL K 26 ME 631. cs. 5337/1903 XVIII, t. 5737. asz. 477 A kormányfő ugyanakkor teljes diszkréciót ígért és a sajtó mellőzését. Miniszterelnöki beszámoló a közös külügyminiszternek. Tisztázat, 1902. jún. 28. MNL OL K 26 ME 548. cs. 2418/1902 XXII. t. 672. asz. 478 A pedagógust, „ki meggondolatlan közlékenységével a romániai actiónak sokat ártott”, Pallavicini javaslatára eltávolították Bukarestből. MNL OL K 26 ME 548. cs. 2695/1902 XXII. t. 672. asz. 479 A pikáns hír a kocsmai közbeszédben is megjelent. Poliány Zoltán jelentése a miniszterelnöknek, 1904. ápr. 14. 37. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. Időközben Pallavicini követ aggályait mégis sikerült, legalább részben, eloszlatni azzal, hogy a magyar iskolák elleni támadások nem az akció alkalmazottjaitól kiszivárgó, a sajtó által megszellőztetett értesülések miatt történtek, hanem azok a katolikus egyház ellen zajló összehangolt támadás lecsapódásai.477 Ez azonban csak részben volt igaz, hiszen Kertész József református tanító újságcikkei478 csakúgy, mint Exner Margit katolikus tanítónő felelőtlen kijelentései a regáti magyar tanintézetek kormánytámogatásáról479 igen kellemetlenül érintették az osztrák-magyar követséget. Mindezeken túl, a katolikus iskola telekvásárlására utalt összeg éppúgy felkeltette a román postahivatal (és a belügyi szervek!) figyelmét, mint a koedukált református iskolából kiváló leányiskola elindítására utalt összeg érkezése. Miközben a magyar diplomáciai érdek azt kívánta volna, hogy a román közvéleményben az a meggyőződés alakuljon ki, mintha a magyar magániskolákat „a magyar kolónia önerejéből létesítette vol138
