Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A katolikus főpap mellett az iskolát igénylő családokat is meg kellett győzni a halasztás szükségességéről. Érdemes megemlíteni, hogy a miniszterelnökségi referens „elhibázott”-nak és „veszélyesének nevezte azt a törekvést, hogy az akár teljességgel magyar pénzen szervezett iskolába a renegátszerzés szándékával német vagy olasz katolikus tanulókat is felvegyenek, mondván, ez esetben a tanintézet „keverék lenne, amelytől nemzeti szempontból semmit sem várhatunk.”467 Az iskolát végül is dr. Ott Mihály katolikus páter közreműködésével 1904-ben szervezték meg egy bérelt épületben 2 fiú- és 2 leányosztállyal, próbaidős tanítókkal, s - az érvényes tanügyi előírásoknak megfelelően - román óraadóval.468 467 Uo. 468 A költségek meglehetősen magasra rúgtak: Csak az épület éves bérleti díja 3000 frank volt. A két tanító együtt 3200, a két tanítónő évi 2600 frankot kapott, ehhez jött még az iskolai felszerelés 4600 frankos költsége, valamint Paskó János 500 frankos „bérkiegészítése”. MNL OL K 26 ME 742. cs. 1719/1904 XVIII, t. 1702. asz. 469 Statisztikai táblázat[ok] az 1902-1903. évre beíratott növendékekről. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 762/1903. 470 Újváry István egyházlátogatása 1903-ban a moldvai szórvány számbavételét is szolgálta. Az esperes több városba el sem jutott, a bejárt öt település közül - szétszórtság és a nagy távolságok miatt. Végül csak három város magyar tanköteleseinek beiskolázása merült fel komolyan Galacon, minthogy Tulcea és Sulina hajó-, Tekuci pedig vasúti összeköttetéssel rendelkezett. Iskolaalapításra viszont csak Aknavásáron gondoltak, ahová a közeli Szászkút tankötelesei is bejárhattak volna. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 1213/1903. Az intézmények alapításában nagyobb múlttal rendelkező református egyház (amely természetes módon épített az önfenntartó gyülekezetek áldozatvállalására) az iskolák szervezése terén fölényben volt a népesebb katolikus közösséggel szemben. Az 1902/03-as tanévben a bukaresti vegyes (koedukált) iskolában 171 diák, Bráilán 83, Galacon 39, Ploiești-en 24, Pitești-en 14 diák tanulhatott anyanyelvén.469 Ezen az intézményi kereten azonban a mintegy 8000 főre becsülhető regáti protestáns magyarok szükségletei,470 s még inkább a népesebb katolikus közösségé jócskán túlmutattak. A tanintézetek befogadó képességét azonban a Romániai akció 1901-es elindulásával is csak fokozatosan lehetett növelni, hiszen a már létező iskolák működése sem volt zavartalan. 136
