Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA szellemét Spiru Haret közoktatási miniszter 1897. április 22-i körrendeletének útmutatása is jellemzi, amely a tanítói kart eképpen buzdította: „Legyenek rajta, hogy a gyermekek történelmünk eseményeit sokkal többre becsüljék, mint más nemzetekét [...], higgyék, hogy a román nemzet a legvitézebb és a legelőkelőbb minden nemzetek között. Ne féljenek attól, hogy túlzásokba esnek.. .”449 449 Uo. 450 Barna 1908, 48. Romául (is) kellett vezetni az iktató-, felvételi- és anyakönyveket, hiányzási naplót. Még az értesítő füzeteket is előre láttamoztatni kellett a román tanfelügyelővel. Uo. 61-62. 451 Az 1898. szeptember 1-jén kiadott 39529. számú kultuszminiszteri rendelettel érvénybe lépő tankönyvjegyzék tartalmazta a nem engedélyezett és tiltott tankönyvek címeit. Uo. 59. 452 Például a román királyság megalapítása (május 10.), vagy Nagy Constantin napja (május 21.) Uo. 66-67. Nos, efféle „túlzásokból” jócskán kijutott a magániskolák külállamok által alapított és fenntartott típusának is, hiszen kizárólag román tanterv szerint működhettek, s kötelező volt a román nyelv, történelem és földrajz tanítása. Az államnyelv tanára csak román állampolgárságú, képesített szakember lehetett, aki azonban nem az állam, hanem a fenntartó terhére volt alkalmazásban. A román nyelvnek - legalább párhuzamosan - érvényesülnie kellett a nyilvántartási könyvekben, az osztálynapló vezetésében, s még ha az ilyen tanintézetben kiállított bizonyítvány nem is számított érvényes okiratnak a gazdaállamban, az osztályzást román rendszer szerint követelték meg.450 A tanítók munkáltatásához személyenként a román kultuszminisztérium jóváhagyása volt szükséges, s a tanintézetek igazgatóit román nyelvvizsga letételére kötelezték. A tananyag tartalmi és szemléleti elemeit hordozó tankönyvek használatát is kicsinyes, olykor túlcsordulóan nacionalista szabályzók közé szorították.451 Az ortodox ünnepek kötelező megölése korlátozta a saját jeles nemzeti napok ünneplését. S az előírásokon túlmutató szünnapok beiktatását az 1897. november 17-én kelt 72232/18425. B. számú miniszteri körrendelet tiltotta meg a magániskolákban.452 A királyi pár arcképe, a román történelmi faliképek és dalok használatát viszont éppen a román szellemű nevelés érdekében megkövetelték! Egy 1902-es miniszteri rendelet szabályozta a nemzeti zászló és a királyi himnusz tiszteletét, s utóbbit - mely egyébként is minden magyar egyleti vagy iskolai 132
