Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE Az első és lényegi követelmény a magyar felekezeti magániskolákkal szemben az volt, hogy kizárólag magyar honosságú tanköteleseket fogadhatnak falaik közé. S ezzel a magyar kultúrjavak elsajátításának lehetőségétől egy csapásra elszigetelték az időközben román állampolgárságot szerzett magyar szülők, de a magyar állampolgárságukat elvesztett „hontalan” jogi helyzetű családok gyermekeit is. (Utóbbiakra tandíjat is terhelve, miközben a román elemi oktatás ingyenes volt.)444 444 Uo. 71. 445 Mindez 1906 júliusában történt. Uo. 112. Az 1905. dec. 9-ei 63790. számú miniszteri rendelettel bezáratták a tulceai fiúiskolát, mert a faliképek nem román, hanem görög hősöket ábrázoltak, s mert az iratkezelés nem román nyelvű volt. A konstancai fiú- és leányiskola 1905. dec. 2-ai bezáratásánál az indoklás az volt, hogy a román érdekek ellenére tanítják a történelmet és a földrajzot; s a sulinai felső leányiskola 1905. dec. 13-ai bezáratásánál, hogy iratkezelés és a szemléltető képek mindegyike görög, s a tanulók egy része úgy hitte, hogy Sulina Görögországban van. A zsidó iskolák a számos ortodox iskolai ünnep miatt lépték túl a lehető mulasztás mértékét, ezért a heti pihenőnapnak számító szombaton félnapi tanításra kötelezték őket, s korlátozták kalapviseletüket. Uo. 62-65. 446 Uo. 56. 447 Uo. 47. 448 Kádár 2013 Túlzás volna azt állítani, hogy ezek az intézkedések valamiféle hungarofóbiából táplálkoztak, noha a nagyszámú hazai román bevándorló értelmiségi nem hagyta kihunyni, sőt szította is a meglévő ellentéteket. A román sovinizmus egyetemes jellegét mutatják az al-dunai görögöknél tartott, kiutasításokkal záruló házkutatások és iskolabezárások, valamint a zsidó tanintézetek vallásos szokásrendjén erőszakot tevő intézkedések,445 vagy a már említett óvodaépítések a bolgár, csángó és török nemzetiségű falvakban.446 Az 1896. április 29-i, 1901. július 12-én módosított közoktatási törvény a „hasznos állampolgár” kinevelését jelölte meg az oktatás végső céljaként.447 Hogy ez alatt pontosan mit kell érteni, azt érzékletesen megvilágítják a vegyes lakosságú Konstanca gimnáziumi igazgatójának szavai, aki az idegen ajkúak „integrálásáról” leplezetlen nyíltsággal vetette papírra a következőket: „Ezen iskolának az oktatáson és nevelésen kívül az ország többi iskoláival együtt az is célja, hogy románokká változtassa át a gyermekeket, akik közül legtöbben otthon a szülőiknél csak görögül, bolgárul, örményül stb. beszélnek.”448 Az oktatás 131
