Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET gatása miatt. A Kúriánál ugyanis az a meggyőződés alakult ki, hogy ez áll a hátterében annak, hogy az érsek viszonya megromlott a román kormányzattal, s különösen Spiru Haret vallás- és közoktatásügyi miniszterrel.322 A bukaresti követ azonban találkozott Dimitrie A. Sturdza miniszterelnökkel, aki - a divide et impera jegyében - kijelentette, hogy Bráilán az érseknek soha nem engedélyezi katolikus iskola megnyitását, egy magyar igazgatónak azonban igen. Pallavicini azt az álláspontot képviselte, hogy az akció szempontjából észszerű lenne elfogadni a román fél ajánlatát. Egyúttal elérkezettnek látta az időt arra is, hogy Ferenc József uralkodói befolyását is latba vessék egy megfelelő új katolikus egyházi vezető megválasztása érdekében.323 Ezeket az értesüléseket Szmrecsányi Pál püspök magánlevelében osztotta meg Tisza István kormányfővel, aki tájékoztatta arról, hogy várományos utódként a bukaresti papnevelde bencés vezetőjét emlegetik. Az „inkább német érzésű’-nek nevezett Raymund Netzhammer évekkel korábban vitába keveredett Hornsteinnel, ugyanakkor intézményében kiállt a papnövendékek magyar nyelvi képzése mellett, noha kétségesnek tartotta a regáti magyarság megtartására tett ebbéli erőfeszítéseket. (S ez szakértői véleménynek számított, hiszen a jelölt több tanulmányt írt a romániai katolikusság helyzetéről.)324 322 Pallavicini 1904. okt. 21-ei magánlevele Szmrecsányi Pál püspökhöz. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5477/1904 XVIII, t. 1702. asz. 323 Uo. 324 Szmrecsányi Pál (ekkor már nagyváradi) püspök 1904. nov. 18-ai levele Tisza Istvánhoz. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5477/1904 XVIII, t. 1702. asz. 325 Tisza István levele a közös külügyminiszterhez. Tisztázat, 1904. nov. 7. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5136/1904 XVIII, t. 1702. asz. Hornstein helyzetének megrendülése egy szélesebb konfliktus keretébe ágyazódott. Tisza egyik külügyminiszterhez intézett levelében írta: „.. .a román állam a katholikus egyházzal jelenleg kisebbszerű kultúrharcot folytat”, aminek az érsek ellenében bizonyos személyes motívumai is vannak.325 A szembenállás ugyanakkor a katolikus magyar iskolákat is közvetlenül érintette. Az új tanodák megnyitása elé ugyanis a román hatóságok egyre több akadályt gördítettek. A liberális Sturdza-kormány ugyan jelezte, hogy a magániskolák működésének új szabályozásával lehetővé válik, hogy a tanintézet fenntartója a 99
