Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Kiss Sándor fogságnaplója
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN Sztálingyertya fehéren világít meg minket. Kiabálás. Le az útról, a meredek falú országúiról le a bokrok és fák közé. Már suhog a bomba. Utána éles dörej. Becsapódás az erdőben valahová, a gép elmegy. Újra menet. A kora hajnali órában kiértünk a hegyekből. Egy ismeretlen városkán haladunk át. Magas, karcsú ormú gót temploma van. De minden olyan néma benne. Ez egy kiürített város. Lakói régen elhagyták. Valami gyönyörűséges főtér van itt. Az egész lakosságot rég eltelepítették innen. Magyarok mondják, akik ott voltak elszállásolva az elhagyott udvarokon. A Lajta hídjánál pihenő. Megérkeztünk a régi Nagy-Magyarország határához.23 Feltűnnek csodás ragyogással a távolban Semmering hegyóriásai. Fehér, hófedte csúcsok integetnek felénk. Hideg van nagyon. Előre küldenek szálláscsinálókat. Egy óra múlva visszatérnek. Újra menet, és beérünk Trautmannsdorf an der Leit-be. 24 Itt egy hentes udvarán állunk le. Főzés. A kocsijaink rossz állapotban vannak. Kettőnek tengelytörése van, az acéltengely van eltörve. Csak a fa tartja, nem tudni, meddig. A burgenlandi határt nagypénteken, a régi határt húsvét első napján léptük át. Itt jó alkalom nyílt arra, hogy igyon az ember. Sört lehetett kapni. A sör nagyon gyenge volt, de három kriglivel25 megittam a nap folyamán. Délután 23 Nem említi a napló szerzője a történelmi határ átlépésének helyét. Az útvonal alapján szinte biztos, hogy a Királyhida - Bruck an der Leitha közöt ti hídon keltek át. Ez volt a legforgalmasabb és legismertebb határátkelőhely a két ország között Trianon előtt. 24 Trautmannsdorf an der Leitha 25 korsóval 55
