Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN KISS SÁNDOR FOGSÁGNAPLÓJA Wels, 1945. május 27-én este. Mivel az a kis füzetem, amibe idá­ig lejegyzettem úgyszólván minden velem megtörtént eseményt, a sok hercehurcában tönkrement, elhatároztam, hogy letisztá­zom, és így az megmaradhat. Nem tudom, hogy végre tudom-e hajtani, amit most elhatároztam. Nem tudom, hogy lesz-e elég erőm, hogy újra végigéljem a megtörténteket. Most is előttem van a szép és csinos kis otthon, amit elhagy­tam. Ott a hű és okos asszony, a kedves és szép gyermek, sze­mem fénye, életünk minden aggodalma és értelme. Az otthon édes melege, a szerető jó asszony képe fél éve lebeg előttem a tá­volból. Fél éve semmi biztos adat arról, hogy a pesti ostrom alatt megmaradhattak-e? És ha megmaradtak, akkor nem haltak-e éhen, mert nem volt elég élelmiszerük. Nagyon nehéz szívvel hagytam el őket Budapesten azon a terhes és súlyos decembe­ri napon, amikor a menekülés után el kellett szakadnom tőlük. Akiket legjobban szerettem, otthagytam őket nővérem, húgom és kisleánya körében, a teljes tudatában annak, hogy én nagyon kevés valószínűséggel láthatom őket viszont ismét. Budapestre 17

Next

/
Thumbnails
Contents