Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS A kumuk zenefolklór területén végzett feltáró munkánk indult meg legkésőbb, és itt egyelőre három alkalommal sikerült néhány napos gyűjtést lebonyolítani. A kumukok különálló szerepének, illetve hagyományos kultúrájuk egyedi jellegének megértéséhez segítségünkre lehet a tény, hogy az orosz uralom előtti időkben az egész észak-kaukázusi térség közlekedési nyelve a kumuk volt.40 A világtörténelemben a lingua franca nyelvek általában vagy egy olyan nagy és erős állam közigazgatási nyelvéből alakultak ki, amely az eltérő nyelvű kultúrák közötti kereskedelmet szervezte és üzemeltette, vagy pedig egy olyan népcsoport nyelvéből, amely domináns volt és kedvező piaci pozíciókkal bírt optimális földrajzi helyzetéből (vagy éppen mobilis életformájából) adódóan. Mivel a kumukok településterülete a kiterjedt hegyvidék, a végeláthatatlan síkság és a tenger találkozásánál található, kézenfekvő, hogy a három szféra javainak cseréje, annak megszervezése juttatta e nép nyelvét a térség közlekedő nyelvének státuszába.41 40 A kumuk nép eredetét egyes források egészen a hunokig vezetik vissza, de a kérdéssel foglalkozó legtöbb történész megegyezik abban, hogy a kumukok a Kazár Kaganátus névadó etnikumának a leszármazottai. A kumukok politikai vezetői, a samhalok (más forrásokban savhalok, sauhalok) középkori államalakulata, a Samhalátus a mongol hódítással összefüggésben alakult ki a 13. században. A források tanúsága szerint a Tarki Samhalátus jelentősége az Arany Horda felbomlása után, a 15. században nőtt meg. Nevét a mai Mahacskala fölötti hegyen található Tarki városáról kapta, mely az állam uralkodói központja volt. A 16. század végén a samhalok az Oszmán Birodalom vazallusaikká váltak, s ettől az időszaktól kezdve ügyes hintapolitikát folytattak a török szultánok és az orosz cárok között. 1722-ben Nagy Péter cár bevette Tarkit, és megalapította Port Petrovszkot, a mai Mahacskala elődjét. A területet ugyan szatellitállamként Oroszországhoz csatolta, de a samhalok megtarthatták hatalmukat és betagozódtak az orosz nemességbe. így jött létre a Tarkovszkij (értsd: ’Tarkiból való’) dinasztia, melynek egyik leszármazottja volt a világhírű filmrendező, Andrej Arszenyevics Tarkovszkij is. A samhalátus területén a 19. század során több sikertelen oroszellenes felkelés is lezajlott, de az állam névleg fennállt egészen 1867-ig, amikor területe végleg betagozódott az Orosz Birodalomba. Az 1944-ben, Sztálin által elrendelt erőszakos kitelepítés a kumukokat is érintette, néhány jelentősebb településük, köztük Tarki városának teljes lakosságát a közép-ázsiai szovjet régiókba száműzött csecsének helyére telepítették át. Ma a kumukok az észak-kaukázusi, türk nyelvű etnikumok legnépesebb csoportját alkotják, lélekszámúk meghaladja az ötszázezret. L. Amién 2011., MaroMe/^OB 1957. 41 A kipcsak-török nyelvű kumuklu etnikum azon fontos kereskedő központok vidékén élt, melyek behálózták az Észak-Kaukázust (Banadzsar/Csirjurt, Temirhan-Sura, Targu/Szamadar, Derbent) mint kazár kereskedelmi központok. Korabeli források alapján azonban tudható, hogy kumuk települések léteztek egészen a történelmi Alánia es Kabarda (Kelet-Cserkeszföld) északi részén is. 96
