Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
A KAUKÁZUS SZÉRŰJÉBEN: AZ É S Z A K-K A U KÁ Z U S I TÜRK NÉPEK... Talán ezzel a történeti háttérrel is magyarázható, hogy a kumukok népzenéjében (ha lehet ebben a kontextusban ezt a kifejezést használni) „polgárosultabb” viszonyokat találunk. A mitológiai tartalmú hősének helyén balladisztikus lírai dalok vagy történeti énekek szerepelnek, népköltészetük pedig át van szőve olyan szerzők folklorizált szövegeivel, mint amilyen a 19. század nagy hatású kumuk költője, Jircsi Kazak volt (ïïbipHbi K^asaKT», 1830-1879). A kumuk zenefolklór dallamvilágára viszont ez a gazdaságtörténeti tényező úgy tűnik, nem hatott jelentősebb formáló erővel. A dallamok szerkezeti sajátosságai alapvetően megfelelnek a többi észak-kaukázusi türk nép zenefolklórja ez irányú jellegzetességeinek. Az eddigiek tükrében talán nem meglepő, hogy így a kumuk népzenében is több, a magyar népzenéből ismert vonást is identifikáltunk. Rokon dallamokat a tavaszköszöntő nawruz bayram ünnepe vagy a lakodalmi rítusrend énekei között is találtunk. Utóbbiak sorában kiemelkedő, a magyar anyaghoz közeli párhuzamokat fedeztünk fel a kumuk lakodalom süydüm tayak (szerelem botja ) tánc, valamint a tréfás szövegű sarm-ok dallamai között. A sarm-ok műfaja a kumuk lakodalom dalkészletében a zoboralji lagzis dalokhoz hasonló szerepet játszott. A menyasszony és a vőlegény násznépét különálló asztalokhoz ültették, majd az asszonyok elkezdték - mintegy dalba fűzött üzenetként - a szemközti asztal közönségének, azaz a másik család tagjainak címezve énekelni a tréfás, csipkelődő, nemegyszer burkolt, virágnyelven megfogalmazott, erotikus szövegű dalokat. A válasz ilyenkor nem sokat váratott magára, s az adatközlőink elmondása szerint ez a tréfás „énekpárbaj” a régi kumuk lakodalmakban sokszor órákig is eltartott.42 A magyar népzene irányába mutató, érdekes dallampárhuzamokat az alkalomhoz nem kötött lírai dalok, a bölcsődalok, de a hangszeres zene anyagában is találtunk. A kumuk népdal egyik jellemzője, hogy egy-egy strófán belül a sorok gyakran megkettőzve jelentkeznek, az A+B, A+B, C+D, C+D képlet szerint. (Ez a szerkesztési elv a magyar anyagban leginkább a Maros-Küküllő köze zenei hagyományát karakterizálja.) Nem lehet kizárni, hogy ez a formai sajátosság éppen a hangszeres kíséretnek köszönheti 42 A kumuk népzene egyetlen kottás lejegyzéseket is tartalmazó kiadványa nagyrészt e műfaj dallamait sorakoztatja fel. L. PacanoB 1956; Vö. Putz 1989. 97
