Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS klórban a Nart eposz szövegeihez lazán kapcsolódik egy sor olyan hősének, amelyben a halandó hősök, a természetfeletti szereplők vagy az istenségek neve, valamint a cselekmény egyes mozzanatai, továbbá egyéb elemei ugyan megegyeznek a Nart szövegeivel, a kutatók viszont nem tartják az eposz részének. Az egyik ilyen történet Bijnöger hős éneke, melynek több mint húsz változatát sikerült rögzítenünk az eddigi terepmunkánk során. Nem véletlen, hogy megkülönböztetett figyelemmel fókuszáltam Bijnöger hős éneke változatainak rögzítésére, hiszen annak szövegeiben a magyar csodaszarvas monda történeti forrásainkban fennmaradt motívumainak mindegyike, valamint a dunántúli regösénekekben rögzült, ún. „vituperációs jelenet” toposza egyaránt fellelhető.28 A gyermekjátékanyagban is bőven találunk a magyar hagyományhoz párhuzamokat. A balkárok folklórjában például olyan ölbeli játékokra is rábukkantunk, melyek a magyar nyelvterületen általánosságban ismertek, de a szomszédnépek hagyományából hiányoznak. Ilyen például a „Csip-csip csóka...” kezdetű, melyet a balkárok falvaiban „Csu-csu, csu-ala...” szövegkezdettel, s a magyar anyagból ismert mozgásos játékcselekménnyel együtt sikerült rögzíteni.29 szerint a kumukok ősei a Kaszpi-tenger vidékére északi irányból betelepedett bolgár-török/ böszörmény csoportok lehettek. 28 L.Agócs 2016; Vö. Jf^ypTyóannaHbi 2007, 280-289.; Orapnanbi - Smenanbi 2001, 38-42. 29 L. TayMypaanaHbi - BanpaMKynnaHbi 1998, 147. A csuala kifejezés a tauluk nyelvében egyébként szintén a csóka (Corvus monedula) neve. 30 L. Sipos - Tavkul 2012. 31 Köztük is kiemelten a menyasszony fogadása közben énekelt orajda műfajában. Az eddig elvégzett összehasonlító vizsgálatok elemzései azt mutatják, hogy a karacsáj-balkár népzene általunk feltárt dallamtípusainak 35-40 százaléka magán viseli a magyar népzenei dallamrepertoár jellemző szerkezeti vonásait. Többségüknél a hasonlóság olyan szembetűnő, hogy az adott karacsáj vagy balkár dallamnak meg tudjuk határozni a magyar megfelelőjét.30 A karacsáj-balkár népzenei hagyományban a hősénekeken, a gyermekfolklór dallamanyagán kívül a bölcsődalok, a lakodalmi rítusrend dallamai,31 a halotti szertartás siratódalai, továbbá egyéb rítusénekek, de esetenként az alkalomhoz nem kötött, lírai dalok vagy táncdallamok között is előkerültek a magyar ze92
