Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
A KAUKÁZUS SZÉRŰJÉBEN: AZ É S Z A K-K A U KÁ Z U S I TÜRK NÉPEK... nefolklór melodikai rendszerében számon tartott dallamalakzatok. A tauluk énekkultúrájában olyan dallamokat is találunk, amelyeket a magyar népzene egyes történeti rétegei mellé lehet rendelni, hiszen azok főbb jellegzetességeit viselik, sőt sok köztük a jellemzően strófikus, kis ambitusú vagy nagyívű, ereszkedő, kvintváltó dallam; továbbá nagy számban van jelen olyan is, amely egy átfogó stílust karakterizáló, fríg zárlattal (és legtöbbször a negyedik fokra érkező fökadenciával) jellemezhető, de még kupolás szerkezetű, autochton dallamokat is felfedezhetünk. A karacsájok és a balkárok ma Mohamed próféta hívei, de az iszlamizációjuk viszonylag későn, csak a 17-18. század fordulóján indult meg.32 A tauluk előzőleg az ősvallásuk isteneit tisztelték, bár egy időben a térségben ferences misszió is működött, amelynek hatására egyes csoportjaik felvették a kereszténységet.33 Bár elvben a katolikus vallás és az iszlám is tiltja a „bálványimádást” (nem beszélve a kommunista ideológiáról), köreikben a folklór szintjén egészen a közelmúltig mégis fennmaradtak a pogány hagyomány szokásai, nagy szerencsénkre a hozzájuk tartozó rítusénekekkel együtt. A karacsáj-balkár hagyomány így nemcsak, hogy számon tartja a régi istenségek neveit, hanem - bár transzformált módon - még ünnepeit is megtartja. Talán az sem véletlen, hogy Tepena, a termékenység vagy Apszati, a vadászat istene, valamint Debet, az égi kovács, Gapalau, Gollu, Elija és az ősmitológia más szereplőinek alakját olyan népszokások szövetében őrizte meg a hagyomány, amelyek dallamanyagában bőséggel kerültek elő a magyar népzene rokonságába sorolható zenei példák.34 32 Az Oszmán Birodalom évszázadokon keresztül próbálta kiterjeszteni hatalmát a Kaukázustól északra eső területekre is, de a harcias hegyi népek végig ellenálltak. Az egyik békekötés tartalmazta azt a kitételt, amely szerint a tauluk beengedik területükre az arab hittérítőket, akik körükben az iszlám szunnita ágának tanait terjesztették el. 33 A keresztény hit észak-kaukázusi terjesztésének megbízatásával Mancasole Tamás, Szamarkand püspöke 1330 áprilisában hagyta el az akkori pápai székhelyt, Avignont. Hajóval érkezett Szoldajába (ma Szudak), a Krím-félsziget déli kikötőjébe, onnan a kaífai vikárius (Kaífa - a genovaiak krími kereskedelmi kikötővárosa, a mai Feodoszia) segítségével júliusban ért Madzsar városába. A sikeres előkészítés után nem sokkal meg is érkezett ide Taddeus, a régió első katolikus püspöke, aki ferences szerzetes volt. 34 A tauluk a természetfeletti szféra istenségeit, szellemeit a Nart eposz hősénekeiben, de egyéb folklórszövegekben is teyriknek nevezik. Az égben lakó főisten neve is Kök-Teyri. Ez a terminológia arra enged következtetni, hogy a mai karacsájok és balkárok ősei találkoz93
