Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Tihanyi Balázs – Marcsik Antónia: Az Alföld történeti embertani képe a szarmata időszaktól az Árpád-korig. Rövid összefoglalás
AZ ALFÖLD TÖRTÉNETI EMBERTANI KÉPE A SZARMATA IDŐSZAKTÓL AZ... A 10. és 11. század népességének embertani arculatával, a magyar etnogenezis kérdésével sokan foglalkoztak. Több, kisebb jellegű széria feldolgozása megtörtént, illetve nagyobb összefoglaló munkák is születtek, de ezek részletezése szétfeszítené e dolgozat kereteit. Ezért a teljességre való törekvés igénye nélkül néhány összefoglaló munkát említünk. Lipták Pál szerint a magyar néppé válás legalább három szálból tevődik össze (ugor magyarok, török magyarok és a harmadik szál a Kárpát-medence autochton és sztyeppéi eredetű népessége). A Kárpát-medencében a magyar etnogenezis előzményei lényegében a hun és a preavar korszakkal kezdődtek, hosszabb ideig tartott az avar uralom alatt. Ez utóbbi népesség nagy hatással volt a 10-11. századi magyar népesség embertani arculatára.50 Az avar kori népesség 10. századi tovább élését említette Éry Kinga, továbbá Szathmáry László és munkatársai is.51 Lipták Pál az etnogenezis kutatásán kívül a taxonómiai összetételt is tanulmányozta, miszerint a típusösszetételt főleg europid komponensek adják (95%), azonban a mongolid, europo-mongolid típus nagyságrendekkel kisebb százalékban játszik szerepet (5%). Az europo-mongolid csoporton belül az uráli és a turanid típus a jelentős, az europidokon belül pedig a pamiri.52 A taxonómiai analízis eredménye azonban a gyakori finomkeltezési problémák miatt együttesen a 10-13. századra vonatkozik. Legutóbb hasonlóan heterogén összetételűnek és eredetűnek találta a népességet kraniológiai vizsgálatai során Fóthi Erzsébet is, aki felhívta a figyelmet a tényre, hogy a magyarság a Kárpát-medencében alakult ki a helyi és a jövevény elemekből.53 Éry Kinga a honfoglalók első három nemzedékét 71 lelőhelyről, 353 koponya metrikus adatainak felhasználásával ismertette.54 A méretek tanúsága szerint a honfoglalók egymástól távol álló csoportjai a Kárpát-medence különböző tájait szállták meg. A szerző öt csoportot állított fel, ezek közül az általa elnevezett „D” csoport a Körös-Maros közötti területre vonatkozik. E régió egyéneinek a metrikus adatok alapján történő hovatartozása a leletek kisebb száma miatt egyelőre nem világos. Je50 Lipták 1980. 51 Éry 1994; Szathmáry et al. 2008. 52 Lipták 1957; Lipták 1983. 53 Fóthi 2014. 54 Éry 1994. 45
