Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Tihanyi Balázs – Marcsik Antónia: Az Alföld történeti embertani képe a szarmata időszaktól az Árpád-korig. Rövid összefoglalás
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS lentős azonban az „A” csoport (Duna-Tisza köze) az europo-mongolidok részesedésével (a Felső-Tisza vidék és a Kisalföld típusösszetételével együttesen részarányuk 40%-ra becsülhető). Fontos, újszerű információkat szolgáltattak a nagy sírszámú, 10. és 11. századra egyaránt keltezhető temetők periódusainak összehasonlító kraniometriai vizsgálatai. Ezek alapján beszélhetünk ún. püspökladányi típusú temetőkről, amelyek esetében feltételezhetően egyazon népesség használta a temetőt a 10. és 11. században. Emellett ismertek ún. ibrányi típusú temetők is, amelyek esetében az adatok alapján népességcserére lehet következtetni.55 ss A névadó Püspökladány-Eperjesvölgy és Ibrány-Esbóhalom 10-11. századi temetők embertani vizsgálatáról: Hüse-Szathmáry 2002; Szathmáry 2003, 385; Lenkey et al. 2008, 32. 56 PL: Marcsik et al. 2009; Kis 2019a, 25-26. 57 A „klasszikus ”, csont-ízületi tbc tünetek (pL: Pott-gibbus) hiánya miatt sokáig úgy vélték, hogy a betegség nem volt jelen a 10. századi népesség körében (Marcsik et al. 2009). A betegség 10. századi megjelenésének és elterjedésének felmérése szempontjából nagy előrelépést jelent az egyéb formákhoz (pL: tüdő tbc, tbc-s agyhártyagyulladás) köthető elváltozások kutatásának fellendülése (pL: Spekker 2018). 58 A szilvamag alakú jelképes trepanációkról összefoglalóan: Váradi et al 2015. 59 Az adatok jelenleg még közöletlenek. A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék „Árpád-ház projekt” keretében végzett vonatkozó kutatásait a Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának 398. szakülésén elhangzott előadás foglalta össze (Tihanyi Balázs, Balázs János, William Berthon, Király Kitty, Kis Luca, Spekker Olga, Váradi Orsolya Anna, Bereczki Zsolt, Molnár Erika, Marcsik Antónia & Pálfi György: Az SZTE Embertani Tanszék kutatásai az „Árpád-kori magyarság embertani-genetikai képe” című projekt keretében. Szeged, 2019.10.09.). Az avar korhoz hasonlóan - valószínűleg a viszonylag jó megtartású mintáknak köszönhetően - a paleopatológia tárgykörébe tartozó csonttani elváltozások széles körét lehet tanulmányozni, melyek közül a betegség társadalmi megítélése szempontjából is kiemelkednek a leprás esetek,56 a tbc-megbetegedéshez köthető csontelváltozások,57 illetve a jelképes és sebészi trepanációk. A jelképes trepanációk az avar és honfoglalás korban terjedtek el széles körben a Kárpát-medencében, de bizonyos típusai, mint például a nagyméretű szilvamag alakú beavatkozások,58 a legújabb kutatások alapján akár speciálisan a 10. századra jellemző bio-kulturális markerré léphetnek elő.59 Az utóbbi években az életmód rekonstrukciós vizsgálatok is megindultak, amelyek a temetkezésekben található (vagy éppen nem található) tárgytípusok (mint például a lo46
