Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Tihanyi Balázs – Marcsik Antónia: Az Alföld történeti embertani képe a szarmata időszaktól az Árpád-korig. Rövid összefoglalás
AZ ALFÖLD TÖRTÉNETI EMBERTANI KÉPE A SZARMATA IDŐSZAKTÓL AZ... Az említett, tendenciaként jelentkező elváltozásokon kívül speciális, egyedi kórformák is előfordulnak, mint például a tumoros elváltozások közé sorolható metastaticus carcinoma esete a Madaras-Halmok szériában, illetve a fejlődési rendellenességek csoportjába tartozó microcran koponya (feltehetően hypophyser törpeség) a Törökszentmiklós-Surján temetőjének anyagában. A paleosztomatológiai vizsgálat22 keretében az irodalmi adatok és a korábbi elemzések alapján olyan fogazati morfológiai jellemzők és fejlődési rendellenességek vizsgálatára is sor került, melyek megléte vagy hiánya az europid, illetve a mongolid dentális jellemzőkhöz tartozik. A vizsgált szarmata kori fogazatok az europid és a mongolid dentális jellegek kevertségét mutatják. Mivel a szarmata kori népesség túlnyomó része europid, az erre jellemző fogazati variációk (pl. a Carabelli-csücsök jelenléte) meghatározók. Vannak azonban olyan szériák, melyek bár europid komponensűek, ennek ellenére tipikus mongolid fog- és állcsonti jellemzőket is tartalmaznak, mint például a metszőfogak lapátsága, a rendellenes helyzetű zománcképződmények gyakorisága és a torus mandibularis. 22 A projektben a paleosztomatológiai vizsgálat Kocsis S. Gábor munkája. 23 Guba-Szathmáry-Marcsik 2002; Szathmáry et al. 2005. 24 Furka et al. 2008. 25 Furka et al. 2008. A népesség továbbélésére vonatkozó vizsgálat meglepő eredménye, hogy a szarmata kor (1-4. század) jellegzetes elemeinek aránya már az átmeneti időszaktól (4-5. század) kezdve meglehetősen csekéllyé vált. Ez az arány all. századig nem csökkent jelentősen (10-18% között variált).23 Egy nagyobb, öszszefoglaló tanulmány24 az Alföldön élt szarmata népesség kraniometriai öszszehasonlítását mutatja be, amely szerint a népesség kraniológiai diverzitása nagy, de a két nem különbözősége a vártnál kisebb. Két jellegzetes centrum mutatható ki az Alföld központi régiójában. Az egyik a Körös-torkolatnál, a másik a Maros-torkolatnál. Az előbbi kis koponyadimenziókkal, az utóbbi nagy koponyadimenziókkal jellemezhető. Egy harmadik regionális összefüggés is feltételezhető az Alföld északnyugati részén, ez azonban kraniológiailag nem tipizálható.25 37
