Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Pomozi Péter: A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról: lehetőségek és korlátok
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS vagy ismét Pusztay János szóhasználatával élve „lingua ex machina' 23 megje lenése után a nyelvek mindmáig csak divergens változásokon mentek volna át, ahogy azt az családfamodell is sugallja, anélkül, hogy külső kapcsolatok befolyásolták volna a különféle folyamatokat. Nyilvánvaló, hogy mindez képtelenség, ellentmond mind a történeti, mind a hétköznapi nyelvi tényeknek, mind pedig a nyelvek kapcsolatairól és egymásra hatásáról, a nyelvi variabilitásról gyűjtött óriási empirikus tudás- és adatanyagnak. 23 Pusztay 2011, 31. 3. A nyelvtörténeti vizsgálatok rétegei Most köszönjünk el a 19. századi összehasonlító nyelvészet művelődés- és tudománytörténeti korrajzától, és szenteljük figyelmünket a továbbiakban a modern nyelvészeti kutatásoknak! Miként a bevezetőben említettem, nyelvtörténet és történeti összehasonlító nyelvészet mai viszonyát egy ábrával próbálom szemléltetni. 1527>magyar nyelvű könyvek 1195>magyar nyelvű szövegemlékek 950>szórványemlékek folklórnyelvi archaízmusok lehetséges időtávlata összehasonlító nyelvészeti vizsgálatok lehetséges időtávlata 1. ábra A nyelvtörténeti vizsgálatok egyes ágainak időtávlatai Bár az ábra elsősorban az időtávlatokat próbálja érzékeltetni, - a balra tartó nyilakhoz rendelhető valós időtávlat messze túlfutna a margón - alkalmas egyfajta diszciplináris elkülönítésre is. A felső három vonal a magyar nyelv esetében a nyelvemlékes kor. Ebből az időszakból vannak magyar nyelvű for298
