Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Pomozi Péter: A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról: lehetőségek és korlátok
A TÖRTÉNETI NYELVÉSZET ŐSTÖRTÉNETI ALKALMAZHATÓSÁGÁRÓL... rásaink, kezdetben ezek szórványemlékek, később, az 1195 körül keletkezett Halotti beszéd és könyörgéstől kezdve pedig teljes szövegemlékek. Görög- és latinbetűs forrásokról van szó, a magyar rovásírásos emlékek vizsgálata további témakör további lehetőségekkel, azonban jelenlegi tudásunk szerint rovásemlékeink (egyelőre) nem tágítják érdemben a magyar írásbeliség időtávlatát, ráadásul egyes emlékek olvasata gyakran a legkiválóbb kutatók között is vitatott vagy egészen bizonytalan, ez az MKI Fehér Bence szervezte Ősi írásaink a Kárpát-medencében c. konferenciasorozat 2019-es előadásai segítségével is körvonalazódott.24 24 Természetesen aligha van valamirevaló nyelvtörténész, aki ne álmodna arról, hogy az ismerteknél régebbi nyelvemlékekre bukkan. Ugyanakkor ennek elég minimális az esélye. Mindenesetre, ha már eljátszunk e gondolattal, annak lehetősége, hogy új, a jelenlegieknél régebbi rovásírásos emlék kerüljön elő, talán nagyobb, minthogy lappangó kódexlapra, töredékre bukkanjunk, a hordozó közeg háborúknak, viharoknak ellenállóbb volta miatt, és amiatt is, hogy a rovásemlékek nem, vagy legalábbis jellemzően nem az adott korok hivatalos írásbeliségének helyet adó, pusztításoknak leginkább kitett központjaiban voltak. Az alsó vonal a felső hárommal szemben a történeti összehasonlító stúdiumok időkereteit mutatja. Olyan vizsgálati formát jelöl, amellyel tetszőleges nyelveknek akár recens alakjait módszeresen, egy sereg lexikai, grammatikai, szemantikai elvet követve összevetünk. Ha ennek során nyelvrokonokra bukkanunk, vagy - amint ez az eurázsiai nyelvi közegben gyakoribb, - bizonyítottan nyelvrokon nyelveken végzünk további vizsgálatokat, akkor ezek az interlingvális módszerek a legtöbb nyelv esetében jóval nagyobb időtávlatot nyitnak, mint amekkora az egyes nyelvek írásos forrásokkal adatolható története. Fontos, hogy a nyelvrokon nyelvek közti lehetséges időtávlat nagysága egyáltalán nem függ attól, posztulálunk-e valamely evolucionista szemléletű családfát és alapnyelvet vagy sem. Nem az evolucionista metaforák, hanem a nyelvek valós összetartozása a fontos. Fontos megismételni, hogy adott nyelvek „nyelvrokonság-tesztjénél” pl. x, y, z nyelv összevetése során azt, hogy x, y, z nyelv nyelvrokoni kapcsolatban áll-e egymással vagy sem, megfelelő mennyiségű és minőségű recens anyag vizsgálatával is el lehet dönteni. Más kérdés, hogy előrehaladottabb, árnyaltabb összevető vizsgálatok során feltétlen szükséges az egyes nyelvek legrégebbi adatainak, valamint az összevetendő nyelvek nyelvjárási va299
