Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Pusztay János: A magyar nyelv eredetéről – másképp
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS távolságok nagysága miatt - kisebb fokú, mint az újkorban, ám annak idején idő volt bőven. Feltételezhető, hogy a rokonságszerű kapcsolatok kialakulásához szükséges időt ezerévekben mérhetjük. Azt mondanom sem kell, hogy a hagyományos finnugor nyelvészet az areális nyelvészet ilyeténképpen! alkalmazását „csípőből” elveti. 2. A magyar nyelv őstörténete és a jelen Ami a magyar nyelv őstörténetét illeti, két szempontból is merőben más véleményem alakult ki, mint a hagyományos finnugor nyelvészeté. Az egyik szempont, hogy a történeti-összehasonlító nyelvészet időmélységét jelentős mértékben ki kell tágítani. A jelenlegi, a hagyományos eljáráson alapuló gyakorlat szerint a történeti-összehasonlító nyelvészet legfőbb feladata a nyelvcsalád kiindulópontjául szolgáló alapnyelv rekonstruálása. Ezzel önmagában még nem volna semmi baj, ha mindez nem sugallná, hogy egy nyelvcsalád mai nyelvi kategóriái a mindössze egy-kétezer esztendős kitérj edtségű alapnyelvi korban alakultak ki, valamint nem tartanák tudománytalannak az alapnyelvet megelőző korok nyelvi folyamatainak vizsgálatát - arra hivatkozva, hogy erre nincs módszer. Bizarr ellentmondás, hogy miközben az alapnyelvet annak teljes fegyverzetében rekonstruálják - azaz fonológiai, morfológiai rendszerét, szókészletét -, e fegyverzet kialakulását nem vizsgálják, s ami még rosszabb, nem is engedik vizsgálni, akaratlanul is teret adva ezzel a lingua ex machina és hasonló színvonalú elmefuttatásoknak. Az alapnyelv nem más, mint hipotetikus posztulátum, amelyet retrosprektíve állítunk fel. A valóságban az emberi nyelv fejlődésének egy nagyon kései szakasza. Ök nem tudták, hogy alapnyelvet beszélnek, mint ahogy mi sem gondolunk arra, hogy egy Kárpát-medencei alapnyelvet beszélünk. A másik - már-már tudományetikába hajló - szempont, hogy az alapnyelvi rekonstrukciót ne prekoncepciók alapján végezzék. A jelenlegi eljárások során mereven ragaszkodnak például a Budenz-féle - a maga idejében, ismerve a rendelkezésre álló nyelvi adatokat, talán helytálló - felfogáshoz, mely szerint a finnugor (uráli) alapnyelv jelentéshordozó szavai kétszótagúak 276
