Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Pusztay János: A magyar nyelv eredetéről – másképp
A MAGYAR NYELV EREDETÉRŐL - MÁSKÉPP (ritkán háromszótagúak) voltak és magánhangzóra végződtek. Ilyen nyelvet csak laboratóriumban lehet létrehozni, a valóságban nem. Mint ahogy ezt az elképzelést - elsősorban - a szamojéd nyelvek nem is támogatják. Ezt a problémát - például az etimológiai szótárakban - úgy oldják meg, hogy a szamojéd nyelvi adatok tanúságát figyelmen kívül hagyják, továbbá az alapnyelvi kétszótagúság ellen fellépő nyelvészek munkáit az adott szócikkhez fűzött szakirodalomból kihagyják. További probléma az általam incestusnak nevezett eljárás, miszerint a mai nyelvek alapján rekonstruálják az alapnyelvet, majd ebből levezetik a mai nyelveket. A morfológia terén prekoncepciózusan alapnyelvi jelenségként kezelik a duálist és a két - félrevezető módon alanyinak és tárgyasnak nevezett - igeragozást, miközben a nyelvcsalád ágrajza alapján ezt nem tehetnék meg. A rekonstrukciós eljárás: incestus 1. ábra A rekonstrukciós eljárás: incestus 277
