Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI

MŰHELYBESZÉLGETÉS

irány pedig elsősorban a nyelvrokonság eredetének kérdése2

kapcsán is releváns Volga-Dél-Urál térségébe mutat. Még nagyobb eredmény annak kimutatása, hogy a honfoglalóhoz hasonló leleteket tartalmazó kelet-európai sírok csontanyaga biológiai kapcsolatot mutat a Kárpát-medence 10. hagyatékával.3

Az archaeogenetika segítségével szinte bizonyosan sikerült azonosítani a keleti magyarokat a tatárföldi 10-14. századi csijaliki régészeti műveltség4

temetkezéseiben. Az újabb régészeti eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a 895-tel a magyarság nem fordult el Kelettől, hanem a 10. század során egészen az Urál vidékéig elérő kapcsolatrendszerrel bírt. Anyagi műveltségük hatása pedig az egykori szomszédos népek leleteinél is kimutatható.5

A Kr.u. 7-8. században a Dél-Urál keleti oldalán altaji eredetű nomád népek hagyatéka, míg a nyugatin a Volga-Káma vidéken a Kazár Kaganátushoz köthető leletek és azok helyi utánzatai kerülnek elő nagy mennyiségben. Ez a jelenség talán a magyar nyelv ótörök jövevényszavainak elemzése során is fontos támpont lehet a későbbi kutatások számára.

2 Kiima 2016.

3 Komar

2018.

4 Garusztovics 1988.

5 Komar

2018.

6 Neparáczki et

al., 2017;

2018; 2019.

7 Fodor 2012.

A hagyományos régészeti elemzések szerepe a jövőben is meg fog maradni, hiszen a különböző jellegű forrásadatok történelmi modellé formálásában kiemelkedő szerepet játszik az időfaktor, - amire ez a tudományterület a legérzékenyebb. Jóval finomabb kronológiai felosztást tesz ugyanis lehetővé a tárgyi hagyaték elemzése, mint a paleogenetika,6

vagy a nyelvészeti adatok időrendi megfeleltetése. A természettudományos vizsgálatok térnyerése ugyanakkor még inkább ráirányítja a kutatók figyelmét arra, hogy csak helyesen megfogalmazott és pontosan megválaszolható kérdéseket érdemes feltennünk kutatásaink során. A továbblépés kulcsa ebben rejlik.

Társadalmi szinten a kortárs kulturális közbeszéd mélyebb elemzése nélkül is jól látható, hogy a magyarság elődeinek története a mai magyar identitás szerves részét alkotja. Tudományos alapokon nyugvó vizsgálata, illetve az újabb eredmények folyamatos bemutatása ezért a magyar tudomány alapvető feladata.7

250