Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS két rombusz alakú vas nyílhegy került elő. A bal kéznél bronzgyűrű töredéke, a mellkason bronzgombok voltak. Az északnyugat-kaukázusi 8-14. századi szablyákat Kirpicsnyikov kutatásai alapján113 Kocskarov rendszerezte, a keresztvas alapján az Andrej evszkaj a scseli szablya az I. típus A altípusába sorolható. Ez a típus Kocskarov szerint a 8-9. században volt használatban a térségben.114 A temetkezési szokások (csontvázas temetkezés, nyugat-keleti tájolás) és az etelközi eleinkhez köthető szubbotyici horizont jellegzetes leletei alapján a feltárt sírok a magyar őstörténet szempontjából érdeklődésre tarthatnak számot, és reményeink szerint a jövőben a lelőhely egész területe feltárásra kerülhet. A feltárt emberi csontminták természettudományos vizsgálatát (genetika, radiokarbon, stronciumizotópos) jelenleg a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja végzi. 113 KnpnnHHHKOB 1966. 114 Kochkarov 2008, 144. 115 Komar 2018, 252, 424, 108. kép. 116 Komar 2018, 13. 117 Komar 2018, 422, 106. kép. 118 PameB 2000, Ta6. 9. A magyarság keleti szállásterületeinek régészeti és történeti vonatkozásait 2018-ban Olekszij Komar ukrán régész foglalta össze. Monográfiája középpontjába az eleink etelközi régészeti hagyatékának tartott Középső-Dnyeper menti szubbotyici horizontot helyezte. Feltevése szerint a magyarság őshazája Nyugat-Szibériában volt, értelmezésében ez a terület a magyar krónikák Dentumogerje, az egykori Levédia pedig az Urál nyugati oldalán, a Volga és a Káma folyók között feküdt.115 Annak ellenére, hogy a kötet szerzője szerint a Kárpát-medence honfoglaláskori emlékanyagának legközelebbi párhuzamai a Kijevi Rusz, a Volga-vidék és az Észak-Kaukázus területéről származnak,116 utóbbi terület átfogó vizsgálatára a szerző mégsem tért ki. Sőt, a kötetben közölt térkép alapján az Északnyugat-Kaukázus és a Kubán-vidék a 9-10. században lakatlan terület volt.117 Rasho Rasev bolgár régész 2000-ben készített térképe viszont jól szemlélteti, hogy a szubbotyici horizontot megelőző időszakra datált szivasovka kultúra kiterjedt a Fekete-tenger keleti partvidékére és a Kubán-vidékre is, amely ekkor sűrűn lakott térség volt.118 Ennek alapján semmi okunk 224
