Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KAUKÁZUSI FORRÁSAI 8. ábra A 2019-es feltárás során talált edények Andrejevszkaja scselből. (Fotó: And ­rej Novicsihin) korsó festett változata 2018-ban a Duna-Tisza közén, Tázlár-Templomhegyen került elő egy 10. század közepére datált női temetkezésből.108 108 Gulyás-Gallina-Türk 2019, 115-121. A feltárók dunai bolgár import kerámiaként értékel­ték a leletet. 109 A leletek feldolgozása és publikálása az ásatáson részt vett oroszországi kollégákkal együtt folyamatban van. Az Andrejevszkaja scseli csontvázas temetkezések keleti irányban ahhoz a sírcsoporthoz kapcsolódtak, amit 1991-92-ben az anapai Régészeti Múzeum munkatársai tártak fel Andrej Novicsihin régész vezetésével. A csontvázas te­metkezések közül kettőben nyugat-keleti tájolásban (10, 11. sír) fegyverekkel (szablya, nyílcsúcsok) és használati tárgyakkal (edény, vaskés, vasár, bronz­gyűrű), illetve viseleti elemekkel (bronzgombok) eltemetett férfiak nyugod­tak, míg a harmadik csontvázas temetkezésben (9. sír) észak-dél tájolásban az előzetes meghatározás szerint egy 2 év körüli kislányt temettek.109 A kislány sírjában egy kézzel formált szürke edény feküdt a mellkasra helyezve, a gyön­gyök a nyakban, a bronzgombok és csörgők a mellkason kerültek elő. A 10. 221

Next

/
Thumbnails
Contents