Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Török Tibor: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS ból, hanem valamely más nyelvből magyarázhatjuk meg”.13 A dokumentum 1055-ben íródott, alig több mint 100 évvel azután, hogy a magyarok megjelentek a Dunántúlon! 13 Hoffmann 2010. 14 Kniezsa 1938. 15 Olajos 2001. 16 Takács 2014. Kniezsa István hasonlóképpen a legkorábbi írott forrásaink helyneveit vizsgálva azt találta, hogy az 1400 előtti okleveleink helyneveinek többsége magyar vagy szláv, ugyanitt a szolgák neveit túlnyomórészt magyaroknak találja, a nemesekét töröknek, németnek, szlávnak vagy magyarnak.14 Teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy 100 év alatt végbe mehet a helynevek teljes cseréje, hisz a helynevek jelentős részét az újonnan érkezők a helybeliektől szokták átvenni. Ennek belátásához elegendő, ha összehasonlítjuk Erdély román és magyar helyneveit, vagy számba vesszük az Egyesült Államok indián eredetű folyó-, hegy-, sőt államelnevezéseit. Hogy kik voltak a helyben lakók, ma már nem kérdés: az ismeretlen nyelvet beszélő avarok nagy tömegei. Ezek túlélését ma már mind a történeti, mind a régészeti kutatás bizonyítja. Olajos Terézia ezzel kapcsolatban ezt írja:15 „Görög és latin források szerint a Dunántúlon legalább a 870-es évekig, a magyar Alföldön Árpád honfoglalásáig, Horvátországban pedig a 950-es évekig éltek avarok [...] Jelentősen megnőtt a késő avar leletanyag [...] amelyek alapján jelentős lélekszámú késő avarkori népességgel kell számolnunk.” Takács Miklós szerint:16 „Az utóbbi két évtizedben számos, 8-9. századra keltezett telep részletét sikerült feltárni a frank, illetve a bolgár haderő felvonulási útvonalának közvetlen közelében - a háborús pusztítás legcsekélyebb régészeti nyoma nélkül. Ez alapján a Kárpát-medence 9. századi elnéptelenedési elméletének már a kiindulópontja is megkérdőjelezhető.” Őstörténetünk ide kapcsolódó másik sarokpontja a székelyek származásának kérdése. A jelenlegi modellek egyértelműen Árpád népéhez kapcsolják az archaikus magyar nyelvet beszélő székelyek származását, ezzel tagadva saját 20
