Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS gyarság díszítőművészetével hozta közeli rokonságba.20 Szerinte a perzsa-szaracén orientációjú arany- és ezüstművességet a Kaukázus irányából a magyarok terjeszthették el a 9. században a dél-orosz területeken.21 Fettich vonta be a magyar őstörténeti kutatásokba az orosz Zakharov és Arendt professzorokat is, akik 1935-ben úgy vélték, hogy az Észak-Kaukázus területén ásatásokat kell kezdeményezni, mert csak ezek után lehet majd szakszerűen feldolgozni a 8-9. századi sztyeppéi lovas-nomád emlékanyagot.22 Ekkoriban vált ugyanis ismertebbé Oroszország déli területein és a Kaukázus északi előterében az ún. szaltovói kultúra, amelynek kialakulásában az orosz szerzőpáros a magyaroknak vezető szerepet tulajdonított. Szerintük „az észak-kaukázusi és a Donyec vidéki sírleletek és a szórványosan előforduló régiségek a magyarság kultúrájának emlékei. Ez volt az a hódító osztály, amely Konstantinos Porphürogennetosz Levediájában és a szomszédos népek területein uralkodó szerepet játszott. Az orosz múzeumok idevágó gazdag anyaga még nem ment át a tudományos használatba. Üj ásatások valószínűleg további lehetőségeket fognak nyitni az itt érintett problémának több oldalról való megvilágítására”. A Volga-Káma vidéki lovas-nomád leleteket is a magyarok egyik északra települt csoportjával hozták kapcsolatba, akik szerintük az ottani „finnugorokat” leigázták, és prémkereskedelmen alapuló adószedő telepeket létesítettek közöttük. A régészeti leletek alapján úgy vélték, hogy a magyarok egy másik csoportja a Kubán-Kaukázus vidékén élt.23 20 Fettich 1959,48. 21 Fettich 1937, 86-94. 22 Zakharov-Arendt 1935, 46. 23 Zakharov-Arendt 1935, 78, 76. 24 Bálint 1994, 43. A hitleri Németország Hun Birodalomhoz való hasonlításáról ld. újabban: Bihari 2014, 83, 232. A Zakharov és Arendt által megkezdett régészeti irányvonal azonban Oroszországban az egyre erőteljesebb sztálini diktatúra kiépülésével megszakadt, a lovas-nomád népek kutatása évtizedekre margóra került.24 A II. világháború után már nemcsak a Szovjetunióban, hanem érdekszférájában, így Magyarországon is a marxista-leninista szemléletmódot, a „dialektikus és történelmi materializ200
