Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Gáll Erwin – Fülöp Réka: A Kárpát-medencei honfoglalás kor régészeti kutatásának stádiuma. Régészeti források alapján levonható következtetések
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS tak uralmuk alá, mint azt a kora középkorban településterület szempontjából megszervezni, illetve általuk belakni sikerült. Ugyanakkor a 10. századi Kárpát-medencei „Machtbereich ” (uralmi terület) és „Sied lungsbereich” (településterület) fogalmakat a nomadizmus vagy a félnomád rendszer miatt is szükséges lenne szétválasztani. Ennek oka, hogy azt a kérdést, hogy a medence területéből a magyar hatalmi struktúra pontosan mekkora területet hódított meg a 9. század végén, illetve a 10. század elején, valójában egy kora középkori nomád hatalom esetében anakronisztikus feltenni, ugyanis kizárható, hogy a hatalmi struktúrát működtető elit hatalmi filozófiája olyan területközpontú lett volna, mint ahogyan a modern történetírás és régészettudomány képviselői ábrázolták.28 Természetesen a ló túloldalára sem szeretnénk átesni: a magyar hatalmi struktúra hatalmi hálózatai kiépítésének eredménye a Kárpát-medence földrajzi térségében képzelhető el, de hogy ennek mennyire volt par excellence területi jelentősége, arra nem tudunk megnyugtató választ adni. A nomád hatalmaknál általánosságban elsősorban a népek feletti uralom határozta meg a hatalmi szemléletet. E hatalmi filozófia kapcsán szükséges szemlélnünk a Kárpát-medence népességének a steppeállam hatalma alá való terelését is. 28 Szűcs 1997,306-318. 3. Hányán voltak az új keleti honfoglalók? A honfoglalók számarányáról a legkülönfélébb elméletek léteznek, a legkevesebb 14.374,5 és a legtöbb kb. 400.000 között képzelték el. A régészeti tendenciák ebben a pillanatban egyértelműen a kisebb népességarányt látszanak támogatni. 4. Milyen gazdasági rendszert vagy rendszereket képzelhetünk el a Kárpát-medencében? A mobilis nomád (?) közösségek hálózatrendszerének létét két - egy régészeti és egy archeogenetikai - adat és az ebből levonható megfigyelés is alátámaszthatja. Egyrészt a Szeged-Öthalom, V. homokbányában előkerült sírokat elszórtan dokumentálhatták, több tíz méter távolság választja el őket egymástól. Ahogyan kiderült a már idézett archeogenetikai elemzésekből, az e sírokban nyugvók nem vol180
