Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Gáll Erwin – Fülöp Réka: A Kárpát-medencei honfoglalás kor régészeti kutatásának stádiuma. Régészeti források alapján levonható következtetések
A KÁRPÁT-MEDENCEI HONFOGLALÁS KOR RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK... tak biológiai rokonságban egymással, más közösségekhez tartoztak, tehát ezt a temetkezési helyet több közösség használhatta, más-más időpontban. Mindez viszont csakis e közösségek nomád, vándorló életmódjával magyarázható. Ugyanakkor az gyanítható, hogy közbeékelten más életmódot űző csoportok is léteztek, amelyek úgymond kiszolgálták (warrior society) tagjait. 5. Az utóbbi 150 év régészeti anyagának mélyebb elméleti értelmezési lehetőséget a szociológiai és a kulturális antropológiai kutatások esetében használt fogalmi rendszerek biztosítanak, mivel a közép- és nagy méretű temetők esetében számos olyan funeráris jelenséget tudunk kiszűrni, amelyek arra utalnak, hogy az ide temetett népességnek más kulturális gyökerei lehettek, mint az új régészeti horizontot megjelenítő lovas-fegyveres temetkezések.29 29 Ld.: Gáli 2019, 238-246. 30 A fogalom szintetizálása: AEKK 2010, 21-22; BES 2009, 14-16. A fogalom kritikája kapcsán ld. Murphy 1964, 845-854. 31 Gordon 1964. A. Az akkulturáció, kultúraváltozás, kultúraváltás (amelynek alapszintje az adaptáció) olyan kulturális kölcsönhatások együttese, amely két vagy több hagyomány találkozásakor, hasonulásakor vagy keveredésekor lép érvénybe. Milton Gordon véleménye szerint azonban az akkulturáció az asszimiláció első lépcsőfoka, tehát szakaszosított, etapizált integrativ jelenségek egységeként értékeli az asszimilációt, ezen első lépcsőfok (akkulturáció) pedig azt jelentené, hogy az egyén vagy csoport átveszi a másik társadalom érték- és normarendszerét, attitűdjeit, nyelvi és tárgyi világát (pl.: viseleti elemek). A folyamat zavartalansága attól függ, hogy a másik kultúrából átvett új elemek milyen mértékben építhetőek be az eredeti kultúrába! Fontos tény, hogy az akkulturáció nem végződik szükségszerűen asszimilációval! Korszakunk kérdésköréhez azonban nagyon közel érezzük Bindorffer Gyöngyi akkulturációs szint elnevezését, amelynek legmagasabb szintje, végső eredménye 30 31 181
