Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Sántha Attila: Az al-dunai „szkíta” nevű népről (813–1091 között)
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS Dacia Alpestris Havasalföldet és Moldvát, Dél-Moldvát jelentette, mint ahogy azt Teodor Bálán kitűnő tanulmányában megállapítja58 . Jómagam ehhez még azt tudom hozzátenni, Antonio Bonfininél ugyanez a terület Dacia Montana néven jön elő: 58 Bálán 1973,77-112. 59 Bonfini 1995, Első tized, első könyv. 60 A téma bővebb kifejtését lásd Sántha 2013. „elterjed egészen Tibiscumig, ama Hegyi Dácia fővárosáig, amelyet többen Partmentinek mondanak, mostanában pedig Havasalföldnek neveznek. A másik Oláhország, amelynek Moldva a neve, a Pruttól, a hegyi Oláhország határától a Duna és a Dnyeszter között a Fekete-tengerig terjed.”59 Dacia Montana a mai Munténia (Havasalföld), mely Tibiscumtól, azaz a mai Krassó-Szörény megyétől egészen a Prutig tartott, a mai Moldva bizonyos részeit is magába foglalva. Nem nehéz megtalálni a kapcsolatot a románok által Munténiának mondott tartomány neve és a középkori Dacia Montana, valamint a Dacia Alpestris és a Havaselve név között.60 Eszerint a székely nemzet, amely önmagát szkítának nevezi, all. század közepe felé a saját lakhelyét az Al-Duna bal partjára, Dacia Alpestrisbe teszi. Elégséges ok ez arra, hogy a székelyeket a bizánci írók (Attaliates, Psellos és mások) szkítáival azonosítsuk? Ha a Csíki székely krónikát hitelesnek fogadjuk el (márpedig szerintem az), akkor igen. A Kárpátokon túli szkíta/székely történelem tehát így néz ki: • 804-813 közöttől 896-ig bolgár vazallusok, • a magyar honfoglalás után erős magyar hatás, • 1000-től 1072-ig önálló székely „állam”, • 1072-tól 1091-ig (vagy 1122-ig, mikor az utolsó besenyő-bizánci öszszecsapást említik) föderáció a besenyőkkel, • a székelyek (népes csoportjai) a bizánciaktól elszenvedett vereség(ek) után költöznek be Erdélybe, valamikor 1091 és 1122 között; ekkor kerülhetnek határőrként a Magyar Királyság nyugati határvidékeire is. Egy, a Kárpátokon túlról való áttelepedés feltételezése a székely történelem számos kérdését megmagyarázza. Például azt, hogy az 1116-os olsavai csatával 160
