Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Somfai Kara Dávid: Kipcsak-török (kun) ajkú népek kutatása és a magyar őstörténet
K I PCSAK -TÖ R Ö K (KUN) AJKÚ NÉPEK KUTATÁSA ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET ahol korábban a Bolgár es Kazár államok, majd a Kun-Kipcsak Törzsszövetség létezett, a Dzsocsi Ulusz széthullásával új nomád államalakulatok jöttek létre. A Dzsocsi Ulusz széthullásának gazdasági okai voltak, de nagyban hozzájárult Szamarkand emírjének, Temürnek (Timur-lang vagy Tamerlan 1370-1405) két pusztító hadjárata ( 1391 -1395).30 A Terk folyó (Dagesztántól északra) menti csatában (1396) szétzúzta Toktamis kán (1380-1395) seregét, és a csatának a közeli Madzsar (Magyar) város is áldozatul esett.31 A Dcsocsi Ulusztól elszakadtak a kereskedőközpontok (Krím, Kazan, Hadzsitarkan, Szibir).32 30 Az első a Volga mentén 1391 -ben, a másik a Terek folyó vidékén 1395-ben. Madzsar városa is ekkor pusztult el. Lásd Golden 1992, 301. 31 Madzsar város már a 9. században is létezett, Kirill és Method is átutaztak rajta, midőn Kazáriában jártak 858-ban. Az Dzsocsi Ulusz (1235-1395) korában is virágzott, Ibn-Battúta 1332-ben járt itt. Végül Timúr pusztította el 1395-ös hadjárata során. Lásd Bendefy 1941, 93. 32 Ezek a mai volgai tatár kereskedőközpontok, ahol a modern kazáni tatár etnosz is kialakult, lásd Golden 1992, 318-329. 33 Ezekből a mai nogaj, karakalpak, kazak és kipcsák-özbek (Horezm és Szurhán-darjá) etnikumok jöttek létre. A szárt-özbek etnikum (Taskent, Fergána, Szamarkand) kialakulása nincs kapcsolatban az Özbek Hordával. Lásd Golden 1992, 330-343. 34 Bár nagyon kis számban vannak, de az ismertebb nomád klánok mellett madzsar nemzetség is van a nogajok között, saját terepmunkánk során gyűjtött adat (Nogaj Járás, Dagesztán, 2018, Agócs Gergellyel). 35 Lásd Golden 1992, 318-322 és Forsythe 1992, 28-38. 36 Lásd Forsythe 1992, 28-47. A köztes pusztákon a Nogaj (1440-1634), Özbek (1446-1506) és Kazak no mád hordák (1456-1718) jelentek meg.33 A Nogaj horda nomád lakossága a kunokból létrejött úgynevezett nogaj-tatár nemzetségekből állt (kipcsak, kangli, asz, kongrat, najman, madzsar).34 A nogajok ekkor szabadon nomadizáltak az Urál és a Kaukázus közti füves pusztákon. Az Orosz Birodalom megalakulása (1547) után az oroszok a kereskedőközpontokat megszállták (1552 Kazan, 1556 Asztrahan, 1582 Szibir/Tobolszk).35 Elkezdődött a Prémút elfoglalása, s ezzel Szibéria orosz gyarmatosítása (kirgiz, burját, szaha/jakut, daur területek 1600-1660).36 1630-ban orosz ösztönzésre a kalmakok (ojrat-mongolok torgaut és dörbet klánjai) a Volga 139
