Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Somfai Kara Dávid: Kipcsak-török (kun) ajkú népek kutatása és a magyar őstörténet
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS Tamás szamarkandi püspök (Csagataj Ulusz vagy Mawara-al-nahr) a pápa levelét vitte Alánia keresztény lakóihoz (köztük a magyarokhoz) 1329-ben.24 Özbek kán iszlám hitre térése után végleg megszakadt a keleten maradt magyarokkal a kapcsolat. A birodalmi lingua franca a kun vagy tatár nyelv (kipcsak-török) a Dzsocsi Ulusz (Aranyhorda) kereskedelmi központjaiban és perifériáin is elterjedt, azokban a térségekben, ahol a keleti magyarok is beolvadtak (Alánia, Dagesztán, Baskiria, Volgái Bolgárország, Nyugat-Szibéria). A kunokból létrejött a nogaj nép,25 a bolgárok jórészt böszörmények (kazáni tatárok) és csuvasok lettek.26 A baskír és szibériai tatár nép is nyelvet cserélt (a kazakok mai napig esztek azaz osztják névvel illetik őket).27 24 Lásd Bendefy 1941, 59-63. 25 Erre vonatkozó adatokat a nogaj száj hagyományban találunk, pl. Köten, azaz Kötöny vezérrel kapcsolatban, vagy a kunok dala (kumanlarjyry), saját gyűjtés (2014 és 2016 Kara-Nogaj és Koban-Nogaj járások, Agócs Gergellyel közösen). 26 A volgai bolgárok egy részéből alakult ki a mai csuvas nép, akik egyedüli csoportként megőrizték az egykori bolgár nyelvet is, lásd Golden 1992, 396-397. 27 A baskír és szibériai tatár néprajzi adatok mind arra utalnak, hogy ezek a csoportok is nagyban eltérnek a tőlük délre nomadizáló kipcsák törökségtől, lásd Golden 1992, 398-399. 28 A karacsaj-balkarok magukat tawlu „hegyi” szóval nevezik, míg az oszétek asznak (jásznak) nevezik őket. A szomszédos szván-grúzok szaviarnak, míg a mengrél-grúzok alánnak hívják őket, melyet önelnevezésként is használnak, lásd Golden 1992, 391. 29 A kumukok nevüket a dagesztáni Kumuk városállam (734-1867) alapján kapták, mely az Arab Birodalom vazallus állama volt (más néven Sauhal Állam), két központtal Gázi-Kumuk és Káfir-Kumuk (azaz muszlim és pogány Kumuk). Később az arab befolyás megszűnt, Sírván és Kumánia harcolt a területért. 1239-ben a mongolok hódították meg, így a Dzsocsi Ulusz része lett. 1395-ben Timúr seregei feldúlták. Lásd Golden 1992, 390. Hasonló folyamat zajlott le Alániában, ahol az alánok egyik fele kun nyelvű lett (tawlu, azaz karacsaj-balkar)28 míg az oszétek {iron-digoron) megőrizték ősi szarmata (kelet-iráni) nyelvüket. A Dagesztán partvidékén élő valószínűleg bolgár és onogur csoportok (kumukluf29 bár keveredtek a helyi dagesztáni népekkel (lakku, avar, darga, lezgi,f de ők is teljesen tatár (kun-kipcsák) nyelvűek lettek. Vagyis a magyarság etnogenezisében részt vett baskír, bolgár, onogur, kabar, jász etnikumok jóreszt mind kipcsak, azaz kun nyelvűek lettek, akárcsak a közéjük beolvadt keleti magyar csoportok. Kelet-Európa azon térségében, 138
