Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Somfai Kara Dávid: Kipcsak-török (kun) ajkú népek kutatása és a magyar őstörténet
K I P C S A K - TÖ R Ö K (KUN) AJKÚ NÉPEK KUTATÁSA ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET A kunok szállásterülete a Kárpátok, a Kaukázus és az Urál között terült el. Vagyis a kunok ismerték azokat a keleten maradt magyar nemzetségeket (gyarmat, megyer), akik Alánia és Baskiria területén éltek. Alánia területén pedig ismerték a Magyar nevű kereskedővárost a Kum folyó mentén.19 Ezért indult el Ottó barát Alániába (1231), és hozott hírt az ottani magyarokról. Öt követte Juliánusz, aki Cserkeszföld (egykori Zikia) után nem Alánia, hanem az alánokkal rokon burtaszok földje felé vette útját. Innen Volgái Bolgárországba utazott (1235), melytől keletre Baskírföldön (Magna Hungária) talált magyarokat.20 Sokan a mai napig megkérdőjelezik ezeket a történeti adatokat. De a Mongolok Titkos Története (1240) korabeli krónikában szintén felsorolják a Volga (Idzsil/ Edil) és Urál (Dzsajag/Dzsajik) menti népeket.21 Jóreszt azokat a népeket említik, melyek ma is a térség őslakói: baskír-magyar, bolgár, kipcsak-kangli, jász, cserkesz.22 Batu kán 1236-os hadjárata során birtokba vette korábban elhunyt (1226) apja, Dzsocsi uluszát (részbirodalmát). 1237-ben Juliánusz második útja során Volgái Bolgárország határáról vissza is fordult, de a mongol követtől magával hozta Batu kán (1227-1255) fenyegető levelét. A kunok nem tudtak ennek a hatalmas hadjáratnak ellenállni, ezért 1239-ben összeomlott a Magyar-Kun Perszonálunió. Kötöny vezér kun és jász alattvalói nagy számban menekültek Magyarországra. 19 Lásd Bendefy 1941. 20 Lásd Györfy 1986, 28-30. 21 Lásd Ligeti 1962, 126. 22 A cserkeszeket ma adige-kabarda néven ismerik, a bolgárok a volgai tatár és csuvas etnikumok, a kipcsak-kangli nemzetségek a nogajok, míg a jászok az őszét (iron-digoron) és taulu (karacsaj-maikar) népekként vannak számontartva. 23 Facsimile kiadását lásd Kuun 981. A keleten maradt kunokat és jászokat Nogaj kán (1262-1300) hatalma alá sorozták be. A Dzsocsi Ulusz hivatalos nyelve is a kun (tatár) lett, a mongol nemesség száz év leforgása alatt szintén teljesen „elkunosodott”. A 14. századra a mongolok török neve, a tatár és a kumán (kun) gyakorlatilag egyenrangú lett. Mikor Özbek kán (1313-1341) idején újabb keresztény hittérítés indult meg a kunok körében, püspökség alapult Szarajban (Volga menti káni székhely, azaz az orda), és megírták a Codex Cumanicust (1330).23 137
